Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
A papság föladata a 19-ik században
40 elkerülhetlçn föltétele az, miszerint a papság megfeleljen öneszméjének; és ne rettentsen el bennünket azon állítás, miszerint a katholikus tudományok hatalma- és a papság szent életétől függjövönk, a nélkül , hogy ez által az isteni gondviselést kétségbe akarnék vonni. Az újjászületést a papság mindenek előtt önmagán kezdje meg. Nagyok mindenesetre az áldozatok, s ezek az idő körülményei által még nagyobbakká válhatnak ; de kiapadhatlan forrásuk a szeretet, melly az igét (Aoyos) az égből lehozá, keresztre feszité, s a melly sziveinkbe a Szentlélek által beoltatott. Az Isten iránti szeretet áldozat-tételre sarkal bennünket, elvisel mindent, elhisz mindent, remél, elszenved mindent, béketürö az és jó, nem nagyravágyó és nem haszonleső. Nagyok az áldozatok, de mik volnának a legterhesebb áldozatok is szeretet nélkül: „Ha minden vagyonomat kiosztanám is a szegények táplálására, lm oda adnám is testemet az égető fájdalomnak, szeretetem pedig nem volna, nem volnék más, mint csengő érc és rezgő cimbalom.“ Nagyok az áldozatok, mcllyeket a kor a papságtól kíván; de nagy a nép benső újjászületésének — a társaság lelki fölujulásának — a rendezetség alapjának s az álladalom jóllétének, de fökép Isten országának e földöni megdicsöitése és millió lélek üdvözi- tése. Nagyok az áldozatok, de nagy a jutalom is, dicső a korona, melly eltétotett azok számára, kik Istent szeretik. Ki Krisztussal szenved, meg is dicsőit— lelik Krisztussal. H. §■ A papság egyházi érzelme. Az egyházi érzelmet a papságnak önmagában kell
