Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Biró Márton veszprémi püspök életének rövid vázlata

298

Bíró Márton a legtisztább öntudat remeke, » küzdés és munka élő képe volt. — Azonban önföláldozó szorgalma saját életfáját hervasztá el.s a szakadatlan munkában ellankadt test kifáradt az örökmunkás léleknek műszerül szolgálni. Szemei különösen elgyen- gülének; azért folytonos sürgetések után föpásztori ügyeiben segédül utódát nagyinánvai Koller Ignácot kérte ki, kit megnyervén végnapjait csendes és nyugodt öregségben tölté egészen Istenének szentelvén föl utolsó óráit. — Sietteté halálát a buzgalom, mely- lyel az emberiség üdvének előmozdítására közremunkálni utolsó perecig akart, s azon szent igazságok elveit övéinek szivébe oltani, mellyeknek vallása és követése öt az angyalok honába vezérlé. Épületes és lélekrázó búcsúszavai után a keresztény hit vigasztalásai, a szentségek áldásos malasztjai közt elérte múlandóságának határpontját 1762-ben munkás és példaként örökké tündöklő életének 67-ik évében, püspöki fölszenteltetésének évnapján egy jobb létre szenderülvén. — Az ezreknek világitó ész fáklyája kialudt, a szív, mellyböl olly sok szép érzemény fakadt ki, megszűnt dobogni, s teste, nagy szellemének e földi hajléka örökre meghülemlett. — Ki írhatná le a gyászt, s az illy szellem eltűntén folyó könyeket! Lelke visszaszárnyalt az ég urához, tetemei pedig szivbánatok s mély szomorúság közt tétettek le szent

nignitate indulgemus. Interim divini praesidii auspicem nostrae- que benevolentiae pignus , apostolicam benedictionem, quam populo tuo elargiri valeas , fraternitati tuae peramanter impertimur. Datum Romae apud S. Mariam Majorem, sub annulo piscatoris. Die XIV. Novembris. MDCCL. Pontificatus nostri anno XI.