Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Biró Márton veszprémi püspök életének rövid vázlata

295 ladott rajta, mint Jézus szive szerinti férfiúhoz illett. Föltalálta ugyan örömeit öntudatában, de a világ ke­serűséggel önté el szivét; azon szivet, melly ember­társai iránt olly melegen érzett, a fekete hálátlanság­nak keserű serlegével önlék el. Fájdalom! mintáz erénynek, úgy az erény bajnokainak is megvannak a világban ellenségei. Ellenséges indulattól s vak szenvedélyek rohamaitól vezényelt erénygyülölők tá­madtak föl e nagy püspök ellen is, hamis vádakat emelvén ellene; ugyan is néhány eretnek érezvén és nehéz szívvel nézvén a hiányt, mellyet e nagy férfin erélyessége és szent élete pártos csoportjaikra ho­zott , közel harminc vádpontot hűidének ellene a föl— séges királynéhoz önmagukat a város előkelőinek s a nép megbizottainak koholván, holott e pontok bi­zonyos Sóós István reformatavallásu ügyvéd által szerkeztetvén, keresett emberek, nagy részint idegen vallásunk által Íratván alá, a városbiró, jegyző és minden igazságszeretö, józan elvű s tiszta keblű re- ligióbarát tudtán kívül emeltettek e panaszok. Az ő érdemeit nem kisebbiték ugyan az ellene szórt rágal­mak, fejéről le nem tépék e megtámadások a halhat- lanság koszorúját, de fájdalmakat hintének percig- lenes örömei közé, megkeseriték életnapjait. Sért a rágalom s fájdalommal önti el a szivet, de kivált ak­kor , midőn legszentebb célzatú tetteink hűn alakjába öltöztetnek. Érzékenyen vévé a jó föpásztor is, mi­dőn a fejedelemnö visszatetszését nyilvánitá és iga­zolásra szólitá föl, s fájdalma e szavakban tört ki : „Cum S. Paulo Apostolo in conscientia tutissimus fi­denter dico : quoniam neque in legem Hungarorum, neque in templum, neque in Caesarem, aut regem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom