Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A világ csalódásai

266

nem élt még egy ember sem, ki teljesen megelégedett — és boldognak érezte volna magát, minden egyébnek reménye és óhajtása nélkül. — Ha tehát nincs halhatatlanság: Isten olly célra teremtett, mely- lyet soha el nem érhetünk ; olly erőt oltott szivünkbe, mellyet egész mértékben nem használhatunk; vágyat ébresztett bennünk, melly kielégithetlen. — De mivel van szent és igazságos Isten : van jövendő élet, hol rendeltetésünk s törekvéseink végpontja helyezve van, hol az ártatlanság védő karja honol, hol az igazságtalanságot büntető hatalom sújtó mennykövei fekszenek, hova tetteink érdeme — mint napsugarak a fölhök homályán áttörve — kihat a tiszta derület ve- röfényére.

IV.

R e l i g i ó.

Minden emberi léleknek megvan ugyanazon jelvénye : hogy Isten képmása ; ugyanazon tulajdona : a halhatatlanság; ugyanazon végcélja : az örök boldogság. „Akarja Isten, hogy mindnyájan boldogok legyünk , és az igazság ismeretére eljussunk ')•“ Ila Isten kivétel nélkül akarja : az embernek sem szabad kivételt állítani ezen végcélra vezető módszerek s eszközök használatában , mellyeket az isteni bölcseség jelelt ki számára. — A religió azon égi adományok tárháza, melly az embernek életelvül szolgál, melly Istentől jővén az ember lelkét egyszersmind ahhoz visszavezérli ; ez azon jelvény, melly minden emberi kebelnek benső alanyi érdemét tükSz. Pál Timóth. t. 1. 2. r.