Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A világ csalódásai

262 könnyen mégis vál tőle ; az igazán fölvilágosodott látja a jövő valóját és annak birtokáért örömest le­mond a jelen tünékeny fényéről; csak a félszeg is­meretek és hiú bölcseség vezetvén szemlénket ez élet határáig s azon túl nem, a halált mint a roszak legiszonyatosbikát szokta a képzelet terén elötüntetni. A bölcs nézeteiben a halál egy nyomatékkai több a jelen élet terheinek türelmes viselésére. Igaz ugyan, hogy az emberi lélek létének okát nem önmagában bírja ; mert csak egy lény van, ki önmagától létezik, és ki az életet szabadon oszja te­remtményeinek ; egy szavával életet adhat, s minden- hatósága minden percben a semmiség örvényébe so­dorhat, honnan jósága kiemelt. Nem is oda vezet ér­tekezésem iránya, valljon Isten által végkép megse- mittethetnénk-e ; hanem annak megismertetésére, hogy Isten halhatatlanná teremté a lelket, mert ezen igaz­ságnak csalhatlan befolyása van clfojthatlan vágyainkra és óhajtott boldoságunkra ; ez ellebbenti szemeink elöl a titokfályolt, melly a jövendőt takarja; s a hal­hatatlanság szent reményében édes lesz a meggyőző­dés, hogy e rövid és hirtelen eltűnő élet nem rendel­tetésünk végcélja; törekvéseinek iránytűje egy szebb jövőnek édenországa felé vezet ; és a sir túlpartján nyílik csak a léleknek ismeretteljes és hervadhatlan életrózsája. Tagadhatlan, hogy lényeges különbség létezik az emberi alkatrészek : a lélek és test között elannyira, hogy csak Istenben helyezhetni azoknak egyesülési okát; a lélek tulajdonai és foglalkozásai, — mint: a részelhetlenség, gondolkodás, szeretet — nem hason­líthatók a test tulajdonaihoz u. m. terjedékenységé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom