Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Versezetek

Hadd gúnyoljon a fölvilágosult Mivelt századnak gőgös embere ! !

Te érted én világunk élveit,

Religioni, örökre megvetem; — Koporsómig szent kéjt, vigasztalást Csupán te nyújts, oh égi lény, nekem ! !

Jézus a tengeren.

Ballada.

Vihartól űzött vad habok, Miként fölböszült paripák — Mérhetlen tenger síkjait Haraggal összenyargalák. —

Dühös szél vítta harcait Fölhőkön és hullámokon,

Éj lön, s itt ott az égi tűz Lobogva hullt le ollykoron. —

Órjástábőrként fölfelé Meredtek a vizoszlopok,

Vad tenger éhes szörnyei Vetődvén szerte áltatok.

Kitört az égi háború Halált szóró villáméval, Gondolnád a menny küzködik Pokol rémes csodáival. —