Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A papság föladata a 19-ik században

9 tapasztaltatott már, s ezentúl is fog tapasztaltatni. Mások az iparban vélik üdvöket füllelhetni, s minden erömegfeszitéssel törekednek azt a lehető legmagasb fokra emelni ; ezek az egész világot egy nagy ipar- mühelylyé , vagy nagy gyárrá szeretnék változtatni. Mások a jövő üdvét á javak s birtok-; mások ismét a munka aránylagos felosztásától várják. De ez nem mutat egyébre, mint hogy feledik azt , miszerint az ember test- és lélekböl áll, és nem ismervén bel- romlását, a belső betegséget a lélek betegségét csupa külszerekkel akarják gyógyítani. A legújabb időkben legtöbben az absolutismusban keresnek me­nedéket, ettől reményük üdvöket, mivel az újabb idők kísérletei roszúl ütöttek ki. A jól rendezett bu- reaucratiát, mellynek oldalán jó, fegyelemtartó rend­őrség áll, s a hatalmas fegyveres sereget tartják azon egyedüli biztos módnak, melly a birodalmak, s nemzetek állandóságát megszerzi s megalapítja. Fennen hangoztatják : lépett volna Austria előbb Sweicba, úgy a forradalom csírájában eloltatott vol­na , s mindent el lehetett volna toliharccal végezni. Tehát a legjobb biztosítékot mindig hatalmas fegyve­res seregben helyezik. Tisztelet, és becsület a har­cosoknak , de kérdem : biztosítja-e ez egyszersmind a polgárok szerencséjét s javait? kérdem : a hiva­talnokok nagy száma s a hatalmas sereg képesek-e a nyugtalanságot, s elégedetlenséget a kedélyekből kiűzni? képesek-e a kor hamis elveit legyőzni, a társadalom erkölcsi romlotságát orvosolni s az em­bereket megjavítani? bizonyára nem. A hivatalno­kok s katonák ereje erre nem képes. Vagy tán azt hiszi valaki, hogy a világ 1848-dikban egyszer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom