A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)

Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései

12

tiszta meggyőződésen alapuló hitök az eredendő bűnről? van-e élő hitök Krisztusban a’ világ’ megváltójában? van-e az Isten-ember iránt lángoló szeretetök ? Azt tartom, ha hitök és szeretetök volna, mi fekünnék inkább szivükön, mint ujdonszületett magzatukat mielőbb bemutathatni annak, kiben igazán hisznek és kit mindenek fölött szeretnek? — mi sem volna előttük becsesb azon boldogító öntudatnál, hogy gyermekök az Isten’ egyszülötte által visszaszerzett boldogság’ örököse lön, — mert valóban, mi a’ gyermek, ha nem Isten’ gyermeke? ’s ha valaki gyermekét atyai vagy anyai szeretettel átöleli, nem ez éleszti-e inkább a’ szeretetet, hogy e’ gyermek Isten’ ajándoka, ’s mint illyen Istennek van szentelve? — Yan tehát az itt ott előforduló keresztség- elhalasztásnak jelentősége, melly a’ szülők’ homlokára a’ Krisztusbani hit- és irántai szeretetre nézve valóban nem díszes bélyeget nyom.

Hol kereszteltessék meg a’ gyermek? mindegy-e akár a’ templom — akár magános házban? Langyosság, érzelgőség, és kényelemkcresés, meg az urat- játszás hozták a’ divatos házi keresztelést szokásba. De az ehhez igazán illő hely egyedül a’ templomban van. Ha az ujonszületett kisdedet Krisztushoz akarják vezetni, úgy oda kell őt vinni, hol tartózkodik, és ha a’ hívők’ közönségébe szándék őt fölvétetni, úgy ezt a’ közönség’ kebelében, tehát ott kell tenni, hol a’ hívők’ közönsége egybe szokott gyűlni. S’ ha majdan a’ gyermeknek meg akarjuk mutatni a’ helyet, hol a’ keresztséget fólvevé, ’s hol egyszersmind a’ keresztény’ fontos kötelességeit is magára vállalá: akkor az egyházban, hol a’ keresztelő kút van, kellett megkeresztelkedni. Általában ha mélyen érzett vallásos szükségtől indíttatunk, templomba megyünk, hogy ott imánkat Isten elé terjeszszük, és vágyainkat kielégítsük, miért nem tennők ugyanezt illy nagyszerű ügyben, midőn gyermekeink szent, és örökké tartandó életre újjászületnek? — Miért kell illy ünnepélyes szertartásnak közönséges helyen történnie? Csak ne legyünk olly igen puhák, annyira érzelgők és félénkek !... Szerző 1788 év’ Boldogasszony’ hava’ 20-án látott leg-