A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)

Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései

223 menjünk és kigyomláljuk ? A’ cselédes ember pedig fe­leié : nem. Hagyjátok mindkettőt nőni aratásig. ’S aratás1 alkalmával megmondom az aratóknak; szedjétek ki elő­ször a’ konkolyt, ’s kössétek azt kévékbe, megégetés vé­gett ; a’ jó magot pedig gyüjtsétek csűrömbe.“ Ez rövid vázlata az emberiség’ összes történetének. Az Ur maga megmagyarázza a’ példázatot, ’s vele az emberiség’ tör­ténetét és annak végét, szólván : „a’ ki jó magot vet, az az ember’ fia; a’ szántóföld a’világ; a’ jó mag az ország’ fiai; a’ konkoly a’ gonosznak magzatai; az ellenség, a’ ki azt elvető, az ördög ; az aratás a’ világ’ végezete ; az aratók pedig az angyalok. Valamint tehát a’ konkoly egy- begyüjtetik, és tűzben elégettetik, úgy fog a’ világ’ vé­gekor is történni. Az ember’ fia elküídendi angyalait, és azok minden csábítókat, a’ hamisságnak valamennyi cse­lekvőit ki fogják országából zárni, ’s az égő kemenczébe vetendik: hol sirás lesz és fogak’ csikorgatása. Akkor fénylenek az igazak, mint a’nap, atyjok’ országában.“1) Jóllehet annakokáért igaz, hogy a’ mag (a’ jó szintúgy, valamint a’ rossz) a’ földben fekszik; igaz, hogy van ideje növésre és a’ megérésre; igaz, hogy ez idő hosszú, igen hosszú, egész évezredeken átvonuló, de a’ vége: — ítélettel végződik. Nem egyetemes megérés, nem egyetemes betakarítás; hanem szétválasztás lesz ez; a’ rosszaknak a’ jók’ társaságábóli elkülönözése, és égő kemenczébe vettetése: hol sirás lesz és fogak’ csikor­gatása. Ezzel egyezőleg Krisztus is akkép tünteti magát élénkbe, mint a’ bűnösök’ barátját, mint kiengesztelőt, és mindenkor élő közvetítőt : de egyszersmind úgy is, mint kinek az Atya átadta az Ítéletet; ’s mint ki egy­kor eljövend ismét, elválasztandó a’ népeket, mint a’ juhokat szokás szétválasztani a’ kosoktól. „Az Atya,“ mond ő, „minden Ítéletet a’ fiúra bízott. “2) „’S az em­ber’ fia eljövend az ő dicsőségében, és minden angyalai vele; és ülni fog az ő fólségének fejedelmi székében. Es elébe gyűlnek minden népek; és elválasztja őket egymástól, mint a’ pásztor elkülönzi a’ juhokat a’ ko­1) Mat. 13, 24. és köv. 2) Ján 5, 22. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom