A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)
Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései
219 haldoklik, sem átalában nincs ezen állapotokban. Ez állapotok kívüle vannak, ’s ő fölöttük. 0 csak ittlétének anyagi ’s testi részéből, rövid időre visszavonta magát, hogy annak álmot és nyugodalmat engedjen. Nem sokára üt a’ fölébredés’ órája; ’s a’ képzelődés’ és ösztönök’ minden féktelen játékainak vége szakad. De láthatni ebből, miszerint az emberi lényben van egy tér, mellyen az értelem és értelmetlenség, ész és esztelenség,ép és beteges képzeletek ’s vágyak tanyázhatnak, a’ nélkül, hogy ezekben a’ szellem, az én, a’ nvsvfxu, legkevésbbé is részes volna; tehát a’ nélkül, hogy azokból a’ szellem’ betegségét vagy halálát, legtávolabbról is következtetni lehetne. Átalában nagyon is kevés élességgel szokták e’ kérdésben a’ szellemet a’ lélektől megkülönböztetni. Egyébiránt annak, mit e’ helyen a’ hitetlenek ellenvetésére nézve fölhoztam, nem annyira czáfolat, mint inkább pa- ralysatio a’ czélja. Távolról sem jövök azon gondolatra, hogy azt a’ ki hinni nem akar, a’ hitre kényszerit - hessem; de más részről azt is hiszem hogy megmuta- tám, miszerint az emberi szellem’ halandóságát bizonyítókig fölhozott okerők, minden esetre, épenséggel nem bizonyitnak semmit. Ha tehát valaki látandja, miként az okerők, mellyeken hitetlensége alapszik, mitsem bizonyítanak , elég egyenes lelkű lesz talán tovább gondolkodni e’ tárgyról, ’s hogy meggyőződéshez jusson, azon utat követni, meílyet fönebb mint egyedül czélravezetőt kijeleltem. Neki, és általában mindazoknak, kik egy örvendeztő remény után küzdenek, a’ következőt kell még végezetül mint a’ czélra vezető úthoz tartozandót megjegyeznem. A’ tizenkettedik fejtegetésben azt mondtuk, miszerint nem az ember’ tetszésétől függ, a’ hitnek igazságait vidám és erőteljes meggyőződéssel átkarolni ; ’s hogy ez inkább a’ Szentlélek’ ajándéka. Ha ez áll minden vallásos igazságra nézve, úgy áll az és leginkább, a’ halhatatlanságunk báni hitet illetőleg. A’ halálnak látása iszonyatos; senki sem képes annak rémületességei fölött, az örök élet’ vidor és biztos reményére, saját erejéből fölemelkedni. E’ biztos remény Istennek ajándéka, ’s a’ Szentlélektől jön. Ó az, a’ ki szellemünkbe az ,Atyá4—t
