A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)

Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései

Tizenhatodik Fejtegetés.

Az egyház’ istentiszteletéről.

(Általában a’ szentségekről. — Keresztség és bérmálás.)

1. Kérdjük: Valljon Krisztus csak úgy mult-e ki e’ világból, mint egyéb emberek ; vagy pedig él most is köztünk folyvást munkálkodva körülöttünk és lehatva mennyből? Más szavakkal: Valljon a’ mű, mellyet bevég- zett, nem egyéb-e puszta tanítás- és példánál; vagy pedig elégtétel is egyszersmind a’ mi bűneinkért, kiengesztelés Istennél, Szentlélek-küldés és maradandó megszentelés? Felelet: Krisztus nem tizennyolcz század előtti elhunyt, hanem örökké élő, szüntelen munkáló engesztelőnk, és megszentelünk.

De hol és mi által eszközli ezt? — Kétségkívül az egyes embert részesitendi kiengesztelése- ’s megszentelésében, és az egyes embernek keilend ezt megragadni ; de hol és mikép’ történik ez?

Felelet : Azon cselekmény , melly által Krisztus kiengesztelés- és megszentelésben részesíti az egyes embert, szellemi, ’s ennélfogva láthat lan. Hogy tehát az ember ezen engesztelő ’s megszentelő malasztot megragadhassa, látható jelre van szüksége, miszerint megtudhassa, hogy az neki épen most ajánltatik.

Ezt a’ természet, és az ember’ szükségei lényegesen igénylik, és igy tett Krisztus is, midőn a’ megszentelő malasztot ittmulatása alatt kiosztá. Ö meggyógyítá a’ betegeket, és a’ gyógyerő, melly tőle származott, szellemi ’s láthatlan vala; de a’betegeknek tudniok kelle, mikor nvuj1*