A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
47 ki irgalmasságának alkalmasabb módját. Tehát valamint bizonyos , hogy van Isten ; bogy ö a végnélküli szeretet ; hogy az emberiség nyomasztó teher és Ínség járma alatt nyög ; hogy Isten könyörült rajta, és pedig végnélküli szeretedének megfelelő módon könyörült; szintolly bizonyos: hogy Jézusnak az ö eredete- s méltósága- és a világ iránti viszonyairól tett vallomásai tárgyilagos igazsággal bírnak. A mi ugyan is legméltóbb Istenhez, a mi legdicsöbb, legszeretet- és irgalomleljesb, az emberi nem iránt legnagyobb jóvoltol tanúsító, s legvigasztelóbb : az lényegesen igaz is egyszersmind. A szem világosságot kiván, a gyomor étket, a tüdő levegőt. S mi, mit a nevezettek természetük és lényegüknél fogva kívánnak, az való is tárgyilag; valamint tudniillik van szem, úgy létezik világosság is, valamint gyomor, úgy étek, valamint tüdő, úgy levegő is. És igy van ez az egész természeti világban: minden szükségérzetnek van megfelelő kielégítése , s mit amaz lényegileg föltesz, az tárgyilag valóban létezik is. Valljon tehát a szellemi világban ez máskép volna ? Ugyanazért miután Jézus állításai, önmagára vonotkozólag, az emberi lélek szükségei- és Ínségéhez olly egészen hozzá illenek, mint a szemhez a világosság , és a lüdöhez az életlevegö; miért nem volnának azok egyszersmind valók is ? Igen, miért ne lehetne az, mi egy részül az emberek szükségeinek olly igen megfelel, midőn más részről az Istennek, a végnélkül bölcs és szeretetteljes atya eszméjét dicsőíti, tárgyilag igaz és való ? — Én nem hiszem, hogy ezen tételt : „a mi Istenhez legméltóbb, s az emberiséghez legillöbb, az igaz“ valaki tagadhatná. 2. Jézus állításai az ö eredete- s méltóságáról olly bőségesek és olly túlságosak, hogy azok vagy igazak, vagy valamelly határtalanul gőgös, s ezen gőg miatt őrjöngő elme szüleményei. — Állithatjuk-e ez utóbbit? Semmi esetre nem. A gög- és őrültségnek nyomára sem akadhatunk ezen férfiúban. Mint szegény született, s mint kisded és ifjú szüleinek cngedel- meskedék ; s olly kevéssé ragaszkodik ö a nagyobbszerü- s rendkívüliekhez, hogy nyilvános felléptéig mindig mint ács
