A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)

Történeti visszapillantás remete sz. Pál szerzetére

285 gyanánt, hol nein sokára Kálvinnak több kővetőjét az anya- szentegyház kebelébe visszavezette, sőt 7 egész reformá­tus falut megtérített. Sükerdús munkálkodása fölbőszité a megtértek előbbi vallásbeli társait, kik 1674ki Martius 26ika előtti éjjel a plébániára törvén, Györgyöt magukkal fogság­ba ragadták. Végre miután sok ide s tova hurczolás után a kínok minden nemeit kimerítették rajta, Május 24én meg­ölték Krisztusnak dicsőséges bajnokát. — A másikat Dub- niczky Gergelyt sa vranovai perjelt, Fejérvári Imrét 1676- ban hurczolták el fogságba a föllázadott protestánsok, s sok kínzások után Szihalom faluban halálra ítélték, ha vállságul 1200 tallért nem fizetnek. Midőn azonban a foglyok szer­zetesi szegénységökre, s elpusztított javaikra figyelmeztet­nék bakóikat, alább hagytak ezek követeléseikkel s 1200ról először 1000 azután 800 végre 600 tallérra leszállottak ; de még erre sem vehették reá az atyákat, kik vágytak Krisz­tusért véröket ontani ; miért midőn a lázadók fölbőszülve ruhájokat kezdék leszaggatni lestökről hogy megöljék, igy esedeztek a szerzetesek: „engedjétek meg, hogy szerzetes öltönyünkben meghalhassunk, hogy reánk ismerhessenek. Nem rettegünk fenyegetésteiktöl, mert régóta el vagyunk szánva meghalni, s készek vagyunk Istenünkért vérünket ontani.“ Midőn erre még inkább fölvadultak a lázadók, némelly jelenlévő katholikusok pedig szánalmi könyekre fakadtak, eként szólitá meg Tholdy Gáspár szihalmi plébá­nos az atyákat : „Kedves feleim, miért áldoznátok löl é- leteteket? hiszen elöljáróitok bizonyosan segedelmetekre lesznek; vagy nem tudjátok milly szüksége van Isten egy­’) így például lekaszáll nádas fölött kényszeritették mezítláb járni, a Tisza körüli posványokba egészen meztelenül fektették, hol a szúnyogok s egyéb bogarak ezreitől megörülésig kinozta- tott. Máskor meztelen hátán dohányt vágtak, midőn egy helyről másikra költöztek, Györgyöt vontató marhául használták, sőt né­ha maguk is reá ültek, s sarkantyúszúrások által indították gyor­saságra. S még egyéb hasonló számtalan kínzásokat követtek el rajta. ') 1) Lásd Annalium ordinis S. Pauli Volum. II. ad annum 1674. Posonii 1743. pag. 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom