A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)

Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései

MÁSODIK FEJTEGETÉS.

Isten felőli ismereteink forrásairól, vagyis egy tényleges isteni kinyilatkoztatás szükségességéről.

Ha egy személyes Istenben hiszünk, azon kérdés támad : ki ö ? milly viszonyba állunk mi hozzá ? mire teremtett bennünket , s hogy érjük el az elünkbe tűzött czélt ?

E kérdések fontos tartalmúak, mert megoldásuk ideiglenes s öröklét fölött határoz. De valljon honnan nyerhetjük e megoldást?

Némellyek azt mondják, hogy e kérdések megoldása az embertől függ ; erről eszünk t a n i t meg bennünket. Mások ellenben azt vitatják, hogy az emberi ész erre nem elégséges ; s egyedül Isten az , ki bennünket erre tényleges (positiv) kinyilatkoztatás utján megtaníthat.

E vita fontos. Mert ha az emberi ész csakugyan nem képes a fönemlitett életkérdésekre valódilag megfelelni, akkor határtalanul szerencsétlenek volnának azok, kik benne bíznának. Vizsgálódjunk tehát komolyan ! Hadd lássuk, váljon azok, kik a tényleges isteni kinyilatkoztatásban nem hisznek , csakugyan olly fölvilágosodottak és bölcsek-e , mint képzelik ?

E czélra vizsgálat alá veszem az emberi lelket, s annak szerkezetét ; úgy szinte az emberi szivet s annak szükségeit ; vizsgálat alá veszem a világtört énetet , s annak tanutételét. Mire tanítanak ezek ? Az emberi el-