A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
157 apostoli tant összeszoritott „formulákban“ ogybefüzzük, hogyan szól ez ? — Nekünk több Hlyen formáink vannak, rö- videbbek, és kiterjedettebbek. Eleintén rövidek , később bővebbek. Eleintén t. i. az egyházbai fölvételre, és a keresztények közös hitének kifejezésére elég volt az evangélium alapdogmáit, s fő lettdolgait röviden egybefoglalni. Ez történt az apostoli h i t va 11 á s b a n. Idővel ezen egyszerű hitvallásokat szükségkép megkelletelt bővíteni , vagyis a keresztény község hitének azon részeit, mcllyek fölött idővel kétség és viszálkodás támadott, szorosabban és bővebben meg kellett határozni. Az első viszálkodás a Fin és Szentlélek személye fölött történt. Ezen részekre tehát bővebben kifejtetett az eredeti hitvallás, vagyis azon meghatározások ragasztanak hozzájok, mellyek a niceai, konstantinápoli, továbbá azephezusi, kalcedonai, és konstantinápoli zsinatokban, az egyházi község hitének nyilványittattak. így keletkezett a ni- ccai és konstantinápoli hitvallás sat. Az egyházi tanitmány utolsó megalapítása, azaz a közönséges hit közelebbi meghatározása a 16. században történt, az egyház közönséges gyülekezetében Trientben, melly ugyan azon század újítóinak tanai miatt tartatott ; itt minden az újítók által megtagadott hitágazat meghányatott, és az egyház illető hite szorosan megalapittatott. E szerint, ha kérdeztetünk: hogyan szól a keresztény, az apostoli irományokban foglalt s az egyházban folyvást megőrzött tanitmány, mellyik ennek legrövidebb , és mcllyik legkifejtettebb kifejezése? — Az egyház nyilvános hitvallásaira utasítunk. A szentirományok nem lehetnek a hiveket egybekapcsoló formulák, mert épen az a kérdés: mi van ezen ir o m ány o k ba n , és tartalmuknak mellyik az összeszoritott, mindeniktöl elismert kifejezése. A hiveket egybefüzö formulák az egyház hitvallásaiban vannak : ezen hitvallások pedig közös öntudata annak, mi a szentirományokban létezik.
