A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
135 csak a szölötöveli egybefüggé söknél fogva hoznak gyümölcsöt , ebből sziván magokba az éltető nedvet ? És ha a lélek hanyatlik az erkölcsösségben, vagy tán önző lesz és bűnbe esik, mi más történik vele, mint az, mi a physikai test beteg tagjával ? Az isteni éltető szellem befolyásához, s munkálá- sához mindinkább hozzáférhetlen lesz, inig végre tőle végkép elszakasztatván elhal, azaz saját valójában, a világban és testben elenyészik. Ekkor mint halott, azaz az isteni életteli egybefüggéstöl elszakasztva tűnik föl -, saját elkülön- zött életét éli, a testiség, a gőg, a fösvénység életét. És ha a lélek újra egészséges lesz , mi egyéb az, mint azon szent éltető kutfönek visszatérte, visszaömlése, újólagos fölvétele s fölelevenedése a lélekben, melly Istentől eredvén minden szentekben munkál, s gondolataikat s érzelmeiket, törekvéseiket és cselekvőségöket igazgatja? Vagy a hasonlatosság szavait használva : mi más az, mint a szőlővesszőnek újólagos összeköttetése a tökével, melly éltető nedvét megint azonnal átönli amabba, és abban a zöld levelet, és az édes szeszes gyümölcsöt termi ? — A különbség csupán abban áll, hogy az ember lelke a Szentlélekkeli egyesülése, és emennek a lélekbeni működése miatt nem veszti el önállóságát és szabad cselekvőségét, hanem a Szentlélek befolyásának szabadon nyílik meg, s működésével közremunkál, holott ez a szőlő- vesszővel nem történik. Az emberi léleknek Istenneli egyesülése állandó, folytonos szabad fölvevése , ápolása és viszo- nozása azon sz. szeretetnek, mellyet Isten beléje önt. — Azt ugyan nehéz fölfogni, hogy lelkesítheti a Szentlélek az ember lelkét, s pedig bensöleg úgy, hogy ez mégis önálló és szabad lélek maradjon; azt azonban meg kell engedni, hogy az Isten teremthet szabadsággal diszlö szellemeket, és azokat még sem hagyhatja saját önmagokra, sem magától el nem szakaszthalja, hanem őket azon szeretettel, mellyel teremté, örökké lelkesítvén és megszentelvén bennök maradhat. Hiszen az önállóvá tétel még nem elszakasz- t á s ; és Isten kétségkívül szeretetével együtt élhet, marad’) Ján. 15, 1. s köv.
