A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
125 A halál, a pokol nem ijeszti meg, Isten szeretete nem indítja meg, s az örök élet nem bír jelentékenységgel előtte. 0 maga is csodálkozik állapota fölött, gyászolja azt, de nem képes mondani, hogy máskép legyen, s hogy szive azt é- rezze , a mit most épen nem érez ! De még egyet mondok. Az élet minden jelentékeny s nehéz állapotában minden attól függ, hogy az ember az elhatározó pillanatokban azon sz. igazságokról, mellyek különösen képesek bennünket oktatni, óvni, vezérelni, megszabadítani, megemlékezzék, s pedig elég hatályosan megemlékezzék. Azonban ki fogja vakmerőén állíthatni, miszerint azt tetszése szerint megteheti? A kísértéstől szorongattatva, vagy épen a csöndes óhajtásnál, a lelkísme- rettöl nem háborgattatni, ki állíthatja tisztán, és hatályosan Isten igéjét s akaratát szeme elébe, hogy a szorongatott erénynek segélyül lehessen ? — Nem ! nem a mi erőnk az , melly a tárgyilagos, vagy történeti Krisztust, azaz : melly annak igéjét s müvét, a mint az külsőleg van itt a világon, bensöleg bennünk lélek- és életté változtatja. És ha nem az ember az, ki Krisztus igéjét, s müvét önhatalmából magába fölvenni, s élővé, s hatályossá tenni képes volna, tehát kicsoda ? Valakinek annak kell lennie, ha csak Krisztus nem hagyja bevégzetlenül föladatát. Mert abban még sem lehet megállapodni, hogy ö igéjét s müvét a világba fölállította, értelmét azonban és szellemét visszatartotta, következőleg hogy a világgal a tüneményt, de nem a lényeget; a gyümölcsöt, de nem a hajtó erőt közlötte. Mikor a teremtő a látható természetet alkotja, akkor számtalan lényt létesít ; de ezek nem mereven, s egyszer mindenkorra a világba fölállított holt teremtmények , hanem olly müvek , mellyek azon életerőt, mellytöl teremtettek, magokban hordják, s ez e- röveli összeköttetés által állnak főn. Ha tehát a teremtő a természet világában semmi merevent, holtat, s a természetéletteli összeköttetés nélkülit nem állított föl, máskép fog működni a szellemi világban ; azaz : Krisztus, az emberiség fölujitója fogja-e igéjét, s példaképét, általában müvét el
