Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

45

megjelent, és kényük közt kóré, tagadja meg Krisztust, és áldozzon az isteneknek; midőn pedig látná állhatatosságát, haza tér a megijedt ősz, karjaira veszi kisdedét, és a biró jelenlétében kéri újólag, hogy szülöttje iránti szeretetből mentené meg életét, úgy, hogy maga a’ biró fólkiáltana: „Micsoda? nem tudnának téged megindítani atyád ősz fürtjei, gyermeked ártatlansága, kit halálod anyavesztett árvává tesz? áldozz a császárok boldogságáért !“ De Perpetua igy válaszolt: „Soha sem fogok áldozni, mert én keresztény vagyok.“ Erre mind a két asszony más keresztényekkel együtt arra ítéltetett, hogy a vadállatoknak vettessenek, mellyektől összemarczangol- tattak ugyan, de nem ölettek meg. E látványra a szánakodva köriilálló nép könyörög érettök, a biró elvezetteti őket onnan, s miután egymástól megindító búcsút vettek volna, lefejeztette. Fölötte véres, és az egész római birodalomra elterjedő üldözést támasztott Decius császár (249 — 251) ki elhatározta magában a keresztényeket egészen kiirtani. Dühét leginkább a püspökök és papok ellen irányzá, mert az elöljárók eltávolításával, kiket ő mint megannyi csábitót tekintett, biztosabban szétrombolható-