Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

A pogányság, vagy a sok Istenben való hit, Krisztus idejében minden népeknél — a zsidókat kivéve — uralkodó volt. De a sok istenimádás leginkább a görögöknél, és a római birodalomban gyakoroltatott.

De valamint a pogányok istenei tulajdonképen csak a legundokabb szenvedélyek , és bűnök bélyegét viselő bűnösök, vagy kövek és oktalan állatok voltak: úgy az emberek élete is teljes volt bűn- és aljassággal. Mindenütt a vak, és vad kívánságok uralkodtak az emberekben; mert mi is tarthatta volna őket vissza a bűnöktől, midőn magok az istenek is erkölcstelen életet éltek? Ezen általános romlottság a pogányok közt még inkább növekedett akkor, midőn — kivált Krisztus idejében — a görög, és római világbölcsek beláták azon állítás eszlelenségét, hogy a világ, melly mindenkor egyenlő törvény szerint kormányoztalik, sok istentől vette eredetét, s azoknak köszöni fönmaradását. Mert ezen belátás következtében nyilván tagadták és gúnyolták isteneik léteiét, a pogány babona porhanyó épületének végső támaszait ledöntvén, ijesztő hitetlenséget, s ezzel határt nem ismerő erkölcstelenséget terjesztettek. A csekély számú jámbo-5