Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Második időszak. Nagy Konstantin első keresztény császártól nagy Károlyig 312-800

96

tözlek, de Chalonsnál a rómaiak s többféle német néptörzsököktől megverettetvén, ez után Olaszhont bejárván Rómáig nyomultak, de e várost Leo pápa közbenjárására vérontás- és pusztilástól megkímélték. Attila elhunytával a hunok neve a történetben elenyészett. 476-ban Odoaker német vezér Romulus Augustus utolsó római császárt trónjától megfosztván Olaszbon urává lett. A keleti gólhok, görögök s longobar- dok egymásután foglalták el az olasz földbirtokot, mig kis Pipin (rankoniai király Rómát környékével együtt a római pápának ajándékozta, és fia nagy Károly Lombardiát hatalmának alávetette volna.

A german vagy német népek, kik e nagy változásokat okozták, s már most állandó lakhelyeket nyertek, ez időszakban tértek mega’ keresztény bitre. Mielőtt Krisztus hitét fölvették volna, szinte a pogány sötétségben voltak. Napot, holdat, csillagokat s földet imádtak. Ezen istenek gyanánt tisztelt természetíárgyakon kiviil még személyes isteneik is valának, például : Wodan hadisten, kit mint főistent imádtak; a mennydörgés és villám fölött hatalmaskodó Donar ; Freia a barátság istennője ; Hulda a vad vadásznő s igy tovább. Ezen is