A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Az ál s a valódi reformatio
127 21. §. A schmalkaldi szövetség l53lbcn, a kath. fejedelmek ellenszövelsége. Az ágostai országgyűlésen azon tapasztalást tevék a protestáns fejedelmek, miszerint a császár nem teendhet ellenük semmit, ha szorosan összetartanak, s mindnyájan ellene szegülnek. Ez volt az ok, mellyből S clima lka I- denben szövetséget kötöttek magok közt, mellynek közelebbi czélja volt, kölcsönös segédkezet nyújtani egymásnak, ha valamelly szövetségi tag a religio miatt meg támadta tnék. Szövetségi tagok e következők voltak : a szász választó fejedelem , braun- schweigi s lüneburgi Fülöp, Ernő s Ferencz herczegek , Fülöp hesseni gróf, az anhalti herczeg, a mansfeldi grófok, Ulm, Reutlingen, Biberach, Iszni, Lübeck, Magdeburg és Bremen városok. Sőt a Zwingli tanához ragaszkodó városok is, úgymint : Strassburg , Constancz , Memmingen és Lindau befogadtattak a szövetségbe. Minthogy a protestantismes külső megtámadás elleni megerősítéséről volt szó , Luthernek nem volt kifogása az „álördögölt, keresztülördögölt s kiör- dögölt"*) Zwinglianusokkali szövetség ellen. A legszomorubb az vala, hogy a bajor herczegek is csatlakoztak e szövetséghez, mivel ezt vélték legbiztosb eszköznek a császár-s hatalmának lealázására. Még a magyarokkal s ezek által a törökökkel is történt alkudozás, valamint a franczia s angol királyokkal is. Mindez az „evangélium" előmozdítására, és Németország lealacsonyítására ! A fejedelmektől elhagyatott császár, minthogy a török uj berohanással fenyegetődzött, magán másképen segíteni nem tudván, Nürnbergben l532ben következő tartalmú vallási békét kötött : egyik félnek sem szabad a másikat megtámadni a hit miatt, mig az ügy vagy országgyűlés, vagy zsinat állal el nem halároztatik. Mióta a protestánsok e szövetség állal erősbek lettek, kivánataik s kötelességeik is nagyobbultak. Held, császári or*) Durchteufelteu , überteufelten und ausgeteufelten.
