A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Lerinei sz. Vincze emléklapjai

76 tek, és alázatosság által egyenlősítettek sorában tekintes­sék , minél nem tudom gondolható-e valami keserűbb, vagy szomorítóbb. Mi azonban, mint tudjuk, az apostol fenye- getődzése szerint megtörtént Pelagiust követő Juliánuson l), ki tiszttársai véleményét nem osztá, sőt attól magát elsza- kasztani merészlé. De már ideje , hogy Ígéretünk szerint példával kimutassuk, hol, s mikép szedetvék össze a szent­atyák mondatai, hogy szerintük az egyházi zsinatok határo­zata és tekintélye által az anyaszentegyház hitének szabá­lya meghatároztassék. Mi hogy annál ügyesebben történhes­sék , véget vetünk ezen emléklapoknak, hogy azokat, mik következnek, újonnan megkezdhessük. 2) XLI. Az emléklapok első részének rövid ismétlése. Ezek igy lévén, itt az idő hogy e két emléklapban mondottakat a másodiknak végén röviden ismételjük. Azt mondók fölebb, miszerint a katolikusoknak mindig s je­lenleg is e kétféleképen szokásuk az igaz hitet bebizonyí­tani: először a sz. irás tekintélye, azután a kath. egyház hagyománya által. Nem mintha a sz. irás maga is elegendő nem volna mindenkor ; hanem mivel az Isten igéjét önlet- szésök szerint értelmezők, többnyire különféle vélemények- s hibákba esnek ; s azért szükséges, hogy az isteni iromány értése ugyanazon egyházi értelem szerint intéztessék, leg­inkább azon kérdésekben , mellyeken az egész kath. hitága­zatnak alapjai nyugosznak. Mondottuk egyszersmind, mi­szerint az egyházban viszont mind az egyetemiség , mind 1 1 ) Julianus nemzetségére olasz, született Apuliában, nemes családból, a görög és latin nyelvben jártas volt. Míg az igaz hittől el nem távozott, legkedvesebb embere volt szent Ágostonnak. Incze római pápa által Eclaniai püspöknek szenteltetett Campaniában. Rómában Pelagius mellett vitázott. Zozimus körlevelet, mellyet Pelagianusok ellen bocsátott ki, aláírni vonakodott. Kifizetvén Olaszországból, Ci- liciába vitorlázott Mopsuesteni Tivadarhoz, innen Konstantinápolyba vetődött, hol Marius Mercator által megtámadtatván , e várost is el­hagyni kényszerítetett. Julianusért Nestorius Coelestmus pápához irt. Az ephezusi zsinatban, hova Nestoriust Julianus útjában követé, mind ketten elítéltettek. 3) Az emléklapok második része elveszett, s nincs egyéb belőle, mint utolsó részecskéje, azaz egyedül a mondottak rövid ismétlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom