A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Lerinei sz. Vincze emléklapjai
45 magában, s egyedül való, sot a zsidók szokása szerint kell vallanunk. A Szentháromság teljét tagadja, sem a Fiút, sem a Szendéikét nem tartja személynek, Krisztust pedig csak puszta embernek állítja, kit csak Máriától származtat, s minden módon ezeket vitatja hitágazatokként ; miszerint az Atyát mint személyt, és Krisztust mint embert kell tisztelnünk. Ezeket mondja tehát Photin. Apollinaris pedig kérkedett ugyan, mintha hinne a Szentháromság egységében, de ezt nem ép és teljes hittel tévé; Urunk megtestesülésének titkában azonban ezt nyilván tagadja, mert azt mondja : hogy Üdvözítőnk testében emberi lélek vagy épen nem,— vagy bizonyosan ész és értelem nélküli volt 1). De még azt is állította, hogy Urunknak még leste sem vétetett a szűz Mária testéből , hanem hogy az égből szállott alá a szűzbe, és ezt habozva s kétkedve mindig, majd örökkévalónak az Igeislennel, majd az Ige istenségéből mondá alkotottnak, ölért nem akara Krisztusban két mivoltot, egy istenit, s egy emberit, azt az atyától, ezt az anyától öröklöttet megkülönböztetni , hanem inkább azt vélé, hogy az Ige természete ketté vált, mellynek egy része mintha Istenben maradott , másika pedig testté változott volna ; hogy midőn az igazság két mivoltból álló egy Krisztust állít, ő az igazsággal homlok-egyenest Krisztus egy-istenségéből két mivoltot erősít alkotottnak. Ezt lanítá tehát Apollinaris. Nestorius pedig ellenkezőleg mint Apollinaris, midőn tetetné magát, mintha Krisztusban két mivoltot különböztetne, rögtön két személyt tulajdonít neki, s hallatlan istentelenséggel két IsRómában tartattak. Vincze elbeszélése megegyez mindazokkal, miket Photinról a régiek által tudunk. Vinczénél az az egy különös, hogy ő azt állítja Photinról, mintha a hitágazatokat zsidó módra tanította volna, mig mások felőle azt mondják, hogy samosati Pál, Marcellus, Ancyr és Sabellius tévedéseit követte légyen, mi magát a dolgot tekintve mindegy. 1) Mit kelljen tartani az emberi lélekről, mellyet Photin Krisztustól megtagad, könnyen átláthatni , ha a plátói bölcseletnek, mellynek követője volt, czíkkeit vizsgálandjuk. Elterjedt főelv volt Plátó tanítványainál az, hogy az ember bárom részből áll, u. m. test-, lélek-, és elméből; Apollinaris tehát Krisztusnak az elmét, azaz az okoskodó lelket, de nem az érzékit tagadá el.
