A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Lerinei sz. Vincze emléklapjai
31 föl kell világosítanunk példákkal s bővebben kifejtenünk; nehogy a szerfölötti rövidség miatt a dolog fontossága elha- markodtassék. V. A mondottakat Donatus idejebeli afrikaiak példájával világosítja föl. Midőn Donatus idejében — kitől a donatisták veszik eredetüket — nagy része Afrikának öntévelye dühétől elragadtatnék, s feledve nevét, religióját és fogadását, egyes ember szentségtörő vakmerőségét Krisztus egyházának elébe tenné : akkor, az Afrikában levők közöl azok, kik megvetve a szentségiben szakadást, az egész világon elterjedt egyházhoz csatlakozának, — egyedül ennek kebelében lelhetvén üdvöt ; valóban jeles példát hagyának az utódoknak, miként kelljen t. i. ezután jó móddal az egyesek, vagy csak néhányak dőreségének az egész test épségét elébe tenni. VI. Ugyanazon dologban előhozza az arianusok példáját. Hasonlókép, midőn az arianusok mérge nemcsak egy részecskéjét, hanem majd az egész világot megfertőzteté, elannyira, hogy már majd minden latin ajkú püspök részint erőszak-, részint csalárdsággal részökre hódítatván, a habozás általános lön, mit kellene a dolgok illy zavarában legbiztosabban cselekedni; ekkor Krisztus minden igaz hive s tisztelője, az ősi hitet az uj hitszegésnek elébe tevén, a dögvésznek semmi ragályától sem szeplősíletett be. Melly veszedelmes időben eléggé kitűnt, mennyi inség eszközöltetik egy uj hitágazatnak behozásával. Akkor t. i. nemcsak csekély ügyek, hanem a legfontosabbak is megdönteltek. Mert nemcsak rokonságok, s egyes családok, hanem egész városok, népek, tartományok, nemzetek, s végre az egész római birodalom is alapjában megrendíletett s fölforgatta- tott. Mert midőn az arianusok szentségtelen újítása mint valami Bellona vagy Furia, mindenek előtt a czászárt ]) hódítva részére, a fejedelem-udvar kitünőbbeit is az uj eret1) Azt vétik, hogy őzen császár Constantius volt, ki az arianusok hízelgései által megfogatván, rabjok lett.
