A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Aranyszáju sz. János életrajza, és
15 est honorem." 1) Temetése mintegy győztes bajnoknak igen fényes vala, annyi szűz, annyi szerzetes, remete s több más szent hírű emberek jöttek itt e napon össze, minélfogva sokan méltán azt gondolák , hogy különös természetfölötti jel által intettek az összejövetelre. Szent tetemei ugyan egy helyre temettettek sz. Basiliscuséival. Ellenei , mint ezt Palladius hosszan megmutatja, különféle büntetésüket ki nem kerülék. Az ingatag s könnyelmű Árkád szinte 7 hó múlva elhunyt. Aranyszáju sz. János leste 438ban legfényesebb ünnepélylyel Konstantinápolyba vi- leték, hol Boldogasszony hava 27kén a sz. apostolok templomában téteték le. Innen a breviarium szerint Bomába vitetett, mindazonáltal ez mikor történt, nem tudhatni. Sz. János emlékét nem sokára az egész keresztény világ nyilvánosan megtartotta, s édes katholika anyaszentegyházunk tartja mai napig is. Aranyszáju sz. János munkái szerzőjök szikla szilárd bitét, igazságot lehelő szellemét, magasztos érzeményeit s mély lelkesedését, félreismerhellen jámborságát, határtalan egyház-szeretetét, s szerény tudományosságát tanúsítják. Sok egész könyveket, szent beszédeket s homiliákat, mondhatni számtalanokat irt. Azon munkálatok száma mely- lyek holta után összeszedettek, körülbelül 4800ra megy; „ezeket — mint Suidas 2) megjegyzi — elszámlálni ember nem — hanem csak Isten teheti, ki mindent tud. ” Valóban ha Aranyszáju sz. János munkáit tekintjük , gondolnék, hogy egész életében mindig írt ; ha pedig azokat nézzük, miket mint püspök tett, szinte gondolhatni, hogy talán egész életében püspök volt! t) Facuiul. lib. 4. cap. 1. pag. 143. — 2) In Joan. 1252. 1.
