A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

A falusi lelkipásztor

203

Okos tanácsok, szende jóság s bölcseség Népére mintegy gondviseléssé tevék:

Mert nincs szegény, ki tőle jókat nem vészén;

Ég tudja csak boldoggá ő hányat teszen.

Sötét szegény kunyhóba is, — mit sors keze Gond- fájdalommal s más nyomorral megverő — Gyakran betér: s tüstént veszít fájdalmiból,

A kín, csapás és a halál borzalmiból.

Ki a szegényeken segít, sokszor bűnök Nagy táborát előzi meg. Szükölködők Áldják nevét, böcsülik a halalmasok.

S a jámbor lelkeknek lévén védangyaluk :

A pártviszályt mit önző érdekök fűzött Leküzdi esküdött ellenfelek között.

A költők ezen legtermékenyebb- és legjelesbike, miután a kath. religiót, melly dicsőségét tévé, el is hagyta, nem feledkezett meg a falusi lelkipásztorról, őt költeményének tárgy ául választván. S milly elragadtatással beszél róla ! Isten árnyának nevezi őt képdus irályában. Úgy állítja szemeink elé, mint ki az isteni magasságokat lehúzza hozzánk, és fölemeli az emberiséget, hogy az egeket a legkisebb gyermek is fölérhesse. Gyakran a religió legdühösebb ellenei is megböcsülék annak szerény szolgáit, s a jó akarat és szerelet dalaiban zengték el tiszteletöket. S valóban ki is nembö- csülné, miután megtanulta őket ismerni.

Látjátok a kis házat ott a templom oldalán ‘I kevéssel nagyobb a falu többi házainál, — ez a lelkipásztor laka. A pap, mint hű szolga ura mellett, Isten közelében lakik,hogy jobban hallhassa szavát, midőn híni fogja, vagy felebarátjának segítségére inteni. Menjünk be, mert hozzá, miként az Istenhez is, a bemenet mindenkinek meg van engedve. 0 szívesen fogad bennünket. Egész külsején némi egyszerűség és nemesség, nyájasság és tartózkodás, öröm és szomorúság csodálatos vegyülete ömlik el. Valóban, ő a nép és Isten embere ; minden embert magához hí, s magát tőlök mégis bizonyos távolban tartja ; hivatása : a szivekben körül