A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Az ál s a valódi reformatio
15!» siaiknak hatalmat adott bűnöket megbocsátani és megtartani: hogy azok, kik a keresztség után elestek, Istennel újólag kibékülhessenek, egyhangúlag vallják a sz. atyák. A nova- tianusokat, kik hajdan a bűnbocsátó hatalmat makacsul tagadták , az anyaszentegyház mint tévtanítókat kizárta és kárhoztatta. Ugyanazért helyesli és elfogadja a sz. zsinat Urunk ama szavainak emez egyedül igaz értelmét, és kárhoztatja azoknak hamis magyarázatát, kik azokat úgy elcsavarják , hogy azt állítanák, miszerint azokkal nem adatott hatalom bűnöket megbocsátani és megtartani, hanem csak fölhatalmazás Isten igéjének és Krisztus evangéliumának hirdetésére. E szentség részei- és gyümölcseiről. A sz. zsinat tanítja, hogy a penitencziatartás szentségének alakát, mellyben annak ereje kitünőleg fekszik, a szentség-kiszolgáló eme szavai teszik: én föloldozlak az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ezen szavakhoz ugyan az anyaszentegyház dicséretes szokásánál fogva még nehány imádság függesztetik, mellyek azonban az anyag lényegéhez nem tartoznak , és azért a szentség kiszolgálásához sem szükségesek. Anyagát ezen szentségnek teszik a bánat, gyónás és a bűnbánók elégtétele. Mennyiben ezek (t. i. a bánat, gyónás és elégtétel) a bűnbánó részéről a szentség teljes voltához, a bűnök teljes és tökéletes megbocsátásához Isten akarata szerint tartoznak : penitencziatartás részeinek neveztetnek. Ezen szentség gyümölcse, mennyiben ez lényegéből származik, Istenneli kibékülés, mellyel ollykor jámbor egyéneknél, kik e szentséget ájtatosan végzik, a lelkismeret nyugalma és derültsége összekötve lelki vigaszszal szokott követni. Ennyit e szentség részeiről és hatásáról. A zsinat egyszersmind elveti azok véleményét, kik a lelkismeret bor- zadalmait és a hitet a penitencziatartás részéül tekintik. A bánatról. A bánat, melly a bűnbánónak úgynevezett cselekedetei közt első helyen áll: lelki fájdalom és meg-
