A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Az ál s a valódi reformatio
139 szentegyházról, hogy a pokol kapui (a sölétség, tévely) nem veendenek erőt rajta. 29. §. A trienti zsinat megnyitása. Sok nehézségek s akadályok elhárítása után végre csakugyan megnyittatott a trienti zsinat. Trient Tyrol déli részén fekszik, s körűivé tetve részint ligetes, részint sziklás hegyektől, mosolygó völgyben terül el. A németek ezen várost kívánták , mint német fejedelem birodalma alatt levőt, azt hívén, hogy olt a zsinat önállóbb, és a pápa befolyásának (kinek hatalmát akkorában igen félték) kevesbbé leend alárendelve. December isdik napján l545ben történt a zsinat ünnepélyes megnyitása. A pápa követei del Monte János Cervinus, Marcell, és Pool Regináid a trienti bibornok kíséretében 4 érsek-, 27 püspök-, 4 szerzetes főkormányzó-, 3 sz. Benedek rendű apát- s nagy számú papsággal a nép nagy tolongása közt egyházba ménének, hol a pápa első követe a Szentlélekrőli misét mondta. Mielőtt pedig a dologhoz fogtak volna, fő kérdés támadt, valljon a visszaélések eltörlése eszközöltessék-e először, vagy pedig a kath. tanítmány erősítessék-e meg a tévelygések ellenében? A császár, ki a hiten ejtett mély csapást észre nem vévé, az első, a pápa pedig az utolsó mellett volt, ki a folytonos szokásra és a dolog természetére hivatkozott, mellynél fogva a legfontosabb tárgyon kell kezdeni. Minthogy pedig a püspökök nézetei is elágaztak, a pápa követei arra határozták magokat, miszerint a visszaélések eltörlése a hitágazalokkal együtt tárgyaltassék. Ez meg is történt, s igy a zsinat minden ülésében először a hitágazatokról hozattak határozatok, mellyekhez az erkölcsök javítását illető végzetek kapcsoltattak. 30. §. Negyedik ülés. A hiteles írásokról. Ezen üléssel kezdődött a zsinat valódi tevékenysége. Ebben különös tekintettel a protestánsokra meghatároztatott:
