A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

117 liumhoz térniök, akár akarták, akár nem. Például szolgál­jon Píálcz, mellynek lakosai rövid idő alatt háromszor kény­szerültek vallásukat változtatni, mert azt a fejedelmek igy akarták. E módon „reformáltatott0 Würtenberg. A kiűzött Ulrik herczeget, a hessi tartomány grófja s Luther követője segítő tartománya visszanyeréséhez; hálából tehát Luther tanát kelle behoznia, mit annál szívesben tett, mivel az el­törölt zárdákból pénzt kapott. Keleti Poroszhonban ezt ren­ddé a fejedelem : „Ki e keresztény parancsunkat nem kö­veti , hanem máskép tanít, vagy tanítatni enged, mint Krisztus szavai vannak, azt semmifélekép sem fogjuk her- czegségünkben elszenvedni, hanem azon mértékben szabunk rá büntetést, mikép nekünk pallós tisztét az engedetlenek, de kivált a föllázadók ellen használni, Istentől rendelve s parancsolva van.” Midőn pedig már több fejedelem s ha­talmas pártolá Luther ügyét, még sokkal sebesebben nyert az bemenetelt. Ezen fejedelmek t. i. véd- s daczszövetséget kötöttek magok közt úgy : hogy az uj tan minden követője segélyre talált nálok. Ha valamelly kath. herczeg alattvalói azt kívánták , hogy az „evangéliumot” hozza be, akkor ol­talmat találtak a szövetségeseknél; mert senkinek, tehát a fejedelemnek sem, kellene alattvalói lelkismcretét a hit dol­gában kényszeríthetni. Ha pedig ellenben a fölsőség hajlott Luther tévelyeihez , mig a nép ellenállt, akkor kinyilatkoz- taták a szövetségesek, hogy a fölsőség legfőbb kötelessége gondot viselni alattvalói léleküdvére, s azért csak folytassák az evangeliumérti buzgalmokat; más részről pedig az alatt­valók kötelessége: engedelmeskedni a fölsőségnek. A fejedelmek után kiváltkép a birodalmi városok foga- dák Luthert nyílt karokkal. Egy illy birodalmi városban a polgármester annyi volt, mint valamelly király. Gyakran kor- látoztatlak azonban hatalmuk- s uraskodásukban a püspökök által, kikkel e miatt gyakori meghasonlás- s czivódásban él­tek. Akkor hirdeté Luther e szót: „Mossátok meg kezeite­ket vérökben, ti mindnyájan papok, s papi nem vagytok. ” A városi uraknak pedig nem kevéssé hizelgett az, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom