A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

93

4. §. A lipcsei vitatkozás, s Luther tana a megigazítiásról.

Még egyszer jó móddal akarta a dolgot bevégezni a pápa. Elküldé azért Milticz nevű kamarását s szász nemest a választó fejedelemhez. Ez annyira vivé a dolgot, hogy Luther hallgatást igére, ha ellenei is hasonlót teendenek. De hallgatás helyett világos lángokban tört ki a vita. Eleinte csupán a búcsú ellen szólott és irt Luther, most az egész egyházai tanaival s szertartásaival együtt támadta meg. Erre a lipcsei vitatkozás nyújtott neki alkalmat.

Azon idő szokásaként Eck kath. hittudós nyilvánosan vitatkozott Carlstadttal Luther barátjával. Az Ecktől mármár meggyőzetendő Carlstadt a gyalázatos csatavesztés elhárítása végett Luthert ügye pártolására hivá meg. Eck megmulatá Luthernek , hogy tanítmánya a sz. atyák és pápák tanaival ellentétben van. Luther magán segítendő azokat mint emberi szót elveié. Ezután megmutatá Eck, hogy tanítása a közönséges egyházi zsinatok és igy az egyház tanával ellenkezik, midőn pedig erre azt is elvetné Luther, Eck azt mondá, hogy Luthert hasonlónak kell tartani a pogányhoz és publikánushoz l). Sőt midőn Eck sz. Jakab apostol levelére hivatkozva ellenmondhatlanul megmutatá , hogy az apostol egészen más tanílmányt ad elő, mint Luther, »szalmalevélnek" nevezé azt. Ezzel kilépett Luther az egyházból, minthogy azon férfiú, ki tulajdon tanítmányát s véleményeit többre böcsüli, mint az egyház tanát, ki nem borzad egy apostolnak levelét szalmának nevezni, s mindezt csak azért, hogy neki legyen igaza, az a kath. egyháznak tagja többé nem lehetett. A tanítmány pedig, mellyért olly nagy áldozatot tenni kénytelennek hitte magát Luther, a megigazulásról szóló tan volt. Adámtól fogva harag fiai, bűnösök vagyunk, Jézus által leszünk Isten fiaivá, igazakká. Most az a kérdés, hogyan igazulunk meg, s miben áll ezen megigazulás. E két kérdésre a legkülönbözőbb válaszokat

t) Máté 18, 15-