A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
A kath. egyház és proselytismusa
UC» tulajdonává tenné, lelke örök üdvét nagy veszedelemnek teszi ki, úgy nem különben a protestáns atya, ki gyermekeit katolikusokká lenni megengedi, azok örök boldogságát koczkáztatja.“ Ezután megmutatja hogy az 1707 ki helmstadti theologikai határozat Erzsébet braun- sveigi herczegnő kath. religiora való áttérésének elő- segélése végett fogalmaztatott, s tulajdonképen csak Thomassius jogtudósnak szüleménye, s azért semmi fontossággal sem bir, hanem hogy ellenben igazság-szerető férfiak nyilatkozatait kell hallgatnunk, midőn p. o. Moser a hajdani prot. fejedelmeket magasztalá: világ minden koronáit ajánlhatta volna nekik bárki, mig ezek illy lélekölést lelkisméretökre vettek volna, hogy tudnillik egyet gyermekeik közűi valamelly tanra, mellyet hibásnak, és lélekveszélyesnek tartanak, ráakartak volna beszélni, vagy hogy illyesmi mások által történjék, megengedtek volna ; midőn dr. Spenernek véleménye oda ment ki : „hogy illynemü elpártolás nyilvános megtagadása Krisztusnak, és a megismert isteni igazságnak, az isteni kegyelem elvesztét vonja maga után, legfőbb lelki veszélyt idéz elő, nagy botrányul szolgál az, atyafiakat könnyen hasonló elpártolásra csábítja, és az áttérőket a bálványozásban és a kath. egyházra várakozó nagy ítéletben velők együtt részesíti midőn továbbá a tübingai theologusok, az e tárgyban kíméletes Fabri- ciust iolhivák : „egyházával való kibékülés okáért, külön iratban, az evangelika világosság, és pápista sötétség közti különbséget meggyőzőleg kijelelni, megmutatni, mikép a kath. egyházba való átmenet, csak az anti- kriszius országának tett hódolat, és az egyedül igaz tanról! lemondás, miképen minden tekintetben, akár tanítás, akár kül-isteni-tisztelet, akár egyházi kormányra nézve, az evangelika, és katholika egyházak egymáshoz úgy állanak , mint az igaz és hamis, hit és babona, isteni tisztelet, és bálványok tisztelete, nemes szabadság, és a gyalázatos szolgaiság“ midőn végre Eberhard Lajos viirtembergi herczeg a kath. religio egy illyféle szidal-
