A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Az ész mérsékléséről a religio dolgában

74 Az igazat kétféle módon mondottak föltalál hatónak, tudnillik tudás, vagy elhivés azaz okos hiedelem által. Az első megtörténik, midőn bebizonyítás, és bizonyos e- lőzményekbul álló okoskodás által megértjük, hogy szük­ségképen létezik, vagy létezett, vagy hogy léteznie kell, vagy kellett. És ezt ekkor belső okoknál fogva mondatunk tudni. A másik módon föltaláljuk az igazat, midőn más, nem valami szükségkép létezőt, hanem esetlegest beszélő embereknek hitelt adunk és hiszszíik, hogy igazat beszél­nek, mivel az ész, nem ugyan megmutató, de valószínű, és külsőleg világos tárnokokkal elhiteti velünk, hogy ők azon elbeszélésben sem nem csalatkozhatnak, sem csalni nem akarnak; ezt pedig okosság által mondatunk hinni. Vannak pedig néinelly szabályok, mellyek által ez élet­ben a tudásra, vagy okosan elhivésre juthatunk , és el is szoktunk jutni. Igen sok ezek közül részint a természetes ész, részint az emberek,— tudós és tudatlanok— meg­egyezéséből olly általánosan elvannak ismerve hngy senki, ki ép elmével bir, azokat nem tagadhatja, sem a hallotta­kat kétségbe nem vonhatja. Mert mint Tullius mondja „a miben mindenki megegyez, az szükségképen igazság“ '). Nincs p. o. ki át nem látná, vagy ha talán még nem tudta, erről értesítetvén azonnal föl nem fogná, rnilly igazak, és szükségesek ezen elvek : u. m. kell létezni min­den dolgok és okok első okának, ki minden ember áltál tisztelve szerettessék — hogy az emberek magok által Isten nélkül boldogok nem lehetnek, — hogy a józan észszel ellenkezik több istenek léte, — hogy nem szabad az Istennek méltatlan és rut dolgokat tulajdonítani, és a teremtvényeket teremtő helyett tisztelni, avagy azt vélni, hogy az emberek akaratja, a jóra, vagy roszra vakeset vagy megelőző szükség által vezettetik. Ellenben pedig mindenki megvallja, hogy emberhez illő, és szép senkit nem gyalázni, mindenkinek a magáét megadni, másnak nem tenni a mit magának tétetni nem akar, s más szám­>) Az Istennek természetéről szóló I. könyv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom