A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Előszó

Vili

pedig nincs kereszténység nélkül, kereszténység nincs

— sugaUjon bár mit az ellenfél kebele — nincs katho- licismus nélkül, katholicismus times római kath. anya- szentegyház nélkül. E szent igazság láng betűkkel lobog szivünk lapjain, és ezt mindenütt fönnen hirdetni soha meg nem szünendünk. — A nemzeti nyelvnek pedig : mert „a nemzet él, bármi sinlődve is, mig a nemzetiség kísérője — a nemzeti nyelv fönmar ad; de ha ez egyszer elnémul, csak gyász-füzeket terem a hon, melly a voltakért szomorúan eregeti földre csüggeteg lombjait.“ (Széchenyi) Nemzet-élet és honboldogság után epedvén kebleink áldozatfüzért köténk ez évben is, melly- nek gyöngyszemeit ekkép rendezők el:

Egység a társadalmak boldogulásának egyik fő- tényezője: hol ez hiányzik, a jóllét mulasztja messze- kerüli a szíveket, s keserű küzdés a halandók rövid élete. Azért keblünknek is legforróbb vágya az egységek legüdvösbike — a hitegység, melly szükségkép föltételezi a „kinyilatkoztatott religiot,“ minthogy csak ennek adatott azon mennyei varázs erő, melly a nyugtalan elméket és sziveket az ugyanazon egy hit rózsa- lánczával egybefüzni képes.

E kinyilatkoztatott religio vagyis a kereszténység,

— melly nek égi fénye jótékony nap gyanánt tűni föl a vakoskodó emberiség felleglepte egén — elméket derít, sziveket alkot újakat isteni voltának bizonyságául; mi a megdicsőült szentek nagy sokaságából léleköröm- mef szemlélhető „jeruzsa/emi sz. Cyrill életében.