A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

A kinyilatkoztatott religio

12

nem nyújthatnak religioi rendszert, — mivel ezek magokban vak tehetségek] lévén e fonséges czélra elégtelenek ; sem a metaphysikai tehetségek, — mert azok igen korlátoltak változékony- s ingadozók : nem végre a my- stikai tehetségek, mivel ezekből merittetvén a religioi igazságok ez esetben tánry- és alakul szolgálnának, következőleg annyi religioi rendszerekre nyújtanának alkat- mat, mennyi egyén létezik, és ez nem lenne egyéb mint minden religionak megtagadása.

Hol vagyon tehát ama fónséges hatalom, melly eléggé képes illy isteni müvet — religioi igazságokat — az emberi nemmel közleni, sőt általa őt boldogítani?! Nyissuk föl az ó kornak sirkertjeit, hol a világnak népei nyugszanak, ezek — ezek a földnek legbatalmasb népei feleljenek helyettünk.

Indiában hadat akara indítani az ész a Véda-féle kinyilatkoztatások ellen; Kapila támadá meg először a bramai irományok tekintélyét ; — és a kinyilatkoztatás legyőzve emez ész-hősöket, a bölcsőszeti rendszerek romjai közt mai napig tön vagyon amottan.

Görögország- s Romában szinte megkisérték az isteni religio romjai fölé emelni az észnek trónját; s Görögország — midőn az álbölcsek s rhetorok a vallásos elemek fölött túlnyomóságotkezdettek gyakorolni — elpusztult; Róma, midőn az istenek elébe Lukretius tétetett, veszni indult.

Nehány nyugtalan lélek a középkorban megtáma- dá a téteményes religiot. És mi lön ? — a legkitűnőbb újítók Abeillarddal együtt nyomot sem hagyva magok után eltűntének. A tizenhatodik században Luther renddé meg Európát. . . . Luther csak ott mutatott ér- telmességet, csak ott tanúsított ügyes tapintatot, hol a kinyilatkoztatás mellett teve szót.

Leginkább egy század óta mi is nyugtalankodunk, minden értelem- és tekintetben hékétlenek vagyunk; segélyt keresünk mindenütt, minden emberi tehetséget fölhívunk : mutatnának nyughelyét, hová lehajthat-