A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

A kinyilatkoztatott religio

Mellyiknek hódoljunk tehát a kettő közül ? Annak, melly jóra visz ? Ámde azt érezzük leginkább fölöttünk diadalmaskodni , melly roszra vonz. — Mikép gátoltassék tehát a házasság-törés ? Sokan a polgári törvényekre hivatkoznak. Ámde sujtott-e valaha minden házasságtöréseket a polgári törvény? Bizonyára nem. Különben is nem nyulhat-e a házasságtörő vétkes szándo- kának sikeresitése végett ezer meg ezer cselhez, s a ravaszságnak minden nemeihez , mellyeket a polgári törvény büntetés alá nem vesz? És a férj szeretne s becsülne-e olly házastársat, ki őrizkedik ugyan ollyas tettől, melly a polgári törvényhatóság által érzékenyen büntettetik, csalfaságokat azonban és cseleket szabadon követne el, mellyeket tudnillik a polgári törvény büntetéssel nem fényit?. . . Nem, a polgári törvény nem képes a házasság-törést, annál kevesbbé ennek vágyát gátolni.

De tán ezt eszközölhetni a morál által, az által tudnillik, mellyet önmagunk alkotunk, sőt tán rendszeresítetünk is magunknak? De fájdalom! nem látunk-e házastársakat, kik mind a mellett is hogy tudvák egymás előtt kicsapongásaik, még is csendesen laknak egy födél alatt, sőt a nagy világ előtt még becsületes embereknek óhajtnak tartatni ; egymás iránt pedig annál udvariasb nyájaskodással viseltetnek, minél vétkesebb egyik a másiknál ! Mi több : nem láthatni-e annyira elfajult férjeket, kik hogy annál biztosabban számolhassanak könnyelmű nejeik kegyeletére, mindent megkísértenek azoknak morál-iránti szeretőtök megcsökken- tésére? Azon morál tehát, mellyet valaki magának alkot, és épen ezért kedve és szeszélye szerint minden perczben saját nézeteihez idomíthat, s melly vallási szentesték nélkül szűkölködik, szint olly sikereden a házasságtörés ellen, mint az emberi ész, mint a természeti és polgári törvény. De ha föltennők is hogy a vallástalan házastárs — inkább természetének jóságától mint elvektől vezéreltetve — élete által gyakorlatilag kárhoz