A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

A kath. egyház és proselytismusa

100 tolás, nevezetesen ha romlottság harapódzik el az egy­házban ? Az apostolok „általánosan“ elvetik az elpárto­lás eszméjét, mint látjuk, s ez által fólteszszük, hogy az állandó egyház a hitágazatokban nem is tévedhet, ha­nem „szakadatlanul“ a legszentebb hit birtokában kell megmaradnia. Ezen meggyőződés, hogy az igaz hit az egyházban meg nem hamisítathatik, következőleg soha és épen soha sem lehet meghasonlásnak helye — nem egyedül az apostolokat, hanem még a sz. atyákat is lel- kesité : ők mindnyájan „minden elpártolást“ legnagyobb elhatározottsággal elvetnek, s azon részen találják min­dig a hibát, melly rész önmagát a nagy életfától, az egyháztól „elszakítá.“ De ugyan miért is kelle az üdvö­zítőnek apostolait olly nyomatékosan az egységre inte­nie , ha valaha eset fordulhatna elő ezen egységet lol- bontandó s meghasonlást okozandó ? Ha „egyszer“ sza­bad az elszakadás, szabad lesz ez „mindenkor.“ S ha a meghasonlás, mellynek Luther volt teremtője jog­szerű : akkor Árius- Nesztor- Macedón- s Eutichesnek joga volt Krisztus egyházát szakadással megoszlatni ; de igy világosan ellenmondanak magoknak a protestán­sok , minthogy a „négy első“ közönséges egyházi gyülekezetei, mellyekben az imint nevezett pártfőnö­kök kiátkoztattak elfogadják. Még egyszer, elpártolt atyafiak ! vegyétek gondolóra, hogy egyedül elszakadás és meghasonlás magzata a protestantismus, és a sza­kadásijain megmaradás tartja még most is főn; de a szakadás soha sem szabad ; ezt mondják nektek az apostolok, a sz. atyák, sőt maga Luther és Kálvin, habár ez által Ítéli el e két utolsó magát. A szemnek alig hi­hetni, midőn Luther irományaiban ezt olvassuk. „Habár akkint állnak is Rómában a dolgok, hogy valóban job­ban is állhatnának : még is ezen, sőt „bár milly más ok“ nem olly nagy, nem is lehet, mikép ezen egyház­tól elszakadjunk vagy, elpártoljunk. Igen — minél ro- szabbul állnak Róma dolgai : annál inkább oda kell fut­nunk , s hozzá ragaszkodnunk, mert az elszakadás és

Next

/
Oldalképek
Tartalom