A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
A kath. egyház és proselytismusa
93 fölcsirázó gyom gyökerei nem fojthatják el a búzát; különben az ellenséges indulatu ember tudnillik a pokol kapui a mennyei magvetőn Jézus Krisztuson megülte diadalát. De a dolognak igy kellene lenni a protestánsok fölfogása szerint. Szerintök a kér. egyház olly szántóföld lenne, mellyen közel 500 évig az igaz tanítás búzája nőve, azután pedig eljőve az ellenséges indulatu ember, a pápaság, és elszórá a búza közé a bálványozás, babonaság és tévtanítás gazát el annyira, hogy ez egészen elnyomatnék; s már alig lehete egy búzakalászt a szántóföldön lelni. így múltának el majd csak nem 900—1000 évek egész 1517-ig, midőn egyszerre Luther a kereszténységből a gyomot kiírtá. Már most szabadjon kérdenünk: Lehet-e alábbvaló gondolat mint mellynek tárgyát ollyan szántóföld teszi, mellyen 500 éven át búza, azután pedig 1000 évig gyom és végre ismét 3 századig tiszta búza tenyészik ? És illyen szántóföldet hasonlított volna össze az üdvözítő isteni országgal? Ezt csak az hiheti, ki a keresztény egyházról épen csak ezen fogalmat képes magának teremteni ! Annyi bizonyos, hogy a protestantismus nem lehet ezen szántóföld ; mert ő vagy valami uj, és akkor már csak e miatt is nem lehet a búza, hanem a gyom, mivel a búza az eredeti vetemény, a gyom pedig későbbi termeszt- mény; de ha ő lenne a búza, mellyet Krisztus elvetett, az apostolok ápoltak, a gyom fölsőbbséget nem vivandott ki magának rajta, és pedig 1000 egész éven át. Úgy de a gyom valóban fölsőbbséget vívott magának a búza fölött — mint ezt a protestantismus állítja, sőt a búzát egészen elnyomta: tehát ő „a Krisztus idejétőli búza nem lehet,“ mert ollyan szántóföld, melly leghosszabb időkig csak gyomot termett, volna Krisztus örömének tárgya ! Tehát a szántófölddeli összehasonlítása a keresztény egyháznak a protestantismusra nem alkalmazható, és igy ő itt se sz. irásszeriuti.“
