A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Előszó

X

És épen azért, mivel ő a Krisztus-hirdette igaz- ságnak oszlopa s erőssége ; semmit sem tart az emberi ész kutatásitól, sőt inkább meglevőn győződve, miszerint azok, ha a kiszabott korlátok közt maradnak, mindenkor üdvös eredményüek, és mert vak-hit elvevei homlok egyenest ellenkezik, ajánlja is a józan és alázatos nyomozást, ennek hasznos gyümölcsei „a christianismusról való gondolatok“ is.

De e kutatási tehetség a teremtő niegfoghatlan Ítéletei szerint nincs mindenkinek megadva; ellenben pedig számosán vannak, kiket a születés vagy nevelés az igazság birodalmából száműze, számosán, kiket az elfogultság vagy tudatlanság vas bilincse kívüle tart; a kath. egyház — folytonos megtestesülése lévén annak, ki még ellenségeinket is szeretni parancsold — ezeket is — bár keserű konyakét hullat a szánandók fölött — anyai szeretettel karolja át; és ez a valódi keresztény szeretet; de lelkének leikéből gyűlöli a lé- velyt, és ebben áll „a vallási gyűlölet.“ —

Önelménk szüleményeit illetőleg — mellyek nehány versezetböl, és értekezésből állanak, — alázatos érzettel megvalljuk gyöngeségünket, és egyedül ügyünk szentségében s a pályának, mellyen haladunk, nehézségében bízva bátorkodunk a kegyes olvasó abbeli gyöngédségére számolni, hogy méltányolván buzgó törekvésinket részvét-szü/te szeretettel fogja pótolni, vagy mentegetni hiányainkat. — Végre, mivel