A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Sz. Bernárd életrajza, és
24 álljanak itt végül Luthernek — kit a kath. férfiakról hozott ítéletében részrehajló kedvezőnek senki nem ité- lend — sz Bernárdot jellemző szavai: „Plus spiritus, — így nyilatkozik ő Michael. Neander-nél — plus spiritus , vitae, doctrinae et fidei in paucis aliquot paginis D. Bernardi reperitur, qui philos, non attigit sola scriptura contentus, quam adeo familiarem sibi fecerat, ut mera scripturae verba loqueretur; quam in toto Hieron. qui linguarum, artium philos, antiquae sapient, cognitione cunctis praestabat“ — Miért nem Jetszettek neki az általa is kora legtudósbikának jellemzett Hieron. iratai? ezt vizsgálni nem tartozik ide; valamint azt sem — mit kevés következtetéssel könnyű volna megmutatni — mennyire bizonyított Luther csak most felidézett nyilatkozatában is követői ellen, kik „a kérész, sz. könyvét a világ előtt annyira elrejtett s ismeretlenének hirdetik, hogy Luther — „az álmatlan baráténak kelle vala azt felfedeznie ; — kik szinte kebelrázó hangon szoktak ezer panaszaik közt felkiáltani: „jaj de ismét elborult, és sokáig borongott, mert az isteni szó nem fogamzott meg a tanítók kebleikben, és ők pedig magoknak tulajdoníták a tanítás szabadságát eme szavak jelentőségét: tanítsatok minden népeket“ 2). Ezek, s illy ferde, valótlan állítások megiga- zítása más téren már hányszor eléggé eszközöltetett; itt csak a sz. atya irataira vonatkozólag bizonyítsanak, az Isten jegyzője, s már csak azért is részrehajlásról nem vádolható szavai. — Mi pedig ezek után a sz. atyát büszke érzettel mondhatjuk mienknek, igen őt a dicsőültet édes örömmel nevezzük anyaszentegyházunk doc- torának, kitől még az ellenséges kebel sem tagadhatja meg magasztaló dicséretét, még a kaján kezek sem téphetik le a babért, mellyet a tudós világ halantékára fűzött. O Opera D. Bernardi Lugduni. 1687. — Introductio in opera S. P. Bernard. 106 lap. 2) Prot lap. 1844 évi 9ik szám 200 lap.
