A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Husz János
334 nak kik előtt Húsz megégettetése altaljában botrány, de ezen épen nem lehet csudálkoznunk, mert ezt csak ollyanok tehetik, kik a jelen század korszellemét — melly még testi fenyítéket, sem akar többé tűrni — használják zsinórmértékül, hogy ítéletet mondjanak a 13-ik, 14-ik, vagy 15-ik század esetei fölött, nem ismerve annak sem korszellemét, sem political állását, sem pedig törvény szerkezetét, különben lehetlen hogy azon valaki csak meg is ütközzék, mert az illy büntetések azon korszellemével, politikájával, és törvényszerkezetével igen is megegyeznek. Vagy nem vétetett-é ekkor nagyobbá az eretnekség a fölség sértésnél ? s nem voltak-e még ekkor ököljog, magány-vérboszú, hős- tusák (tourniere) napi renden? <)• A világi birói hatóság pedig szigorú törvényeket hozott az eretnekek ellen , mert azok nem csak az egyház, hanem a köztársaság elleneinek is tekintettek, s pedig méltán, mert a dogma tagadók rendszerint polgári béke zavarók voltak mint ezt a történetek bizonyítják2). quae secum ferebat ad rogum damnatur. • •. Ergo ad palum hunc in finem terrae infixum alligatur, vultu ad occasum verso, circum circa disponuntur ligna ad comburendum; antequam vero subdar tur ignis, Elector Palatinus, nec non Comes de Oppenheim Imperii Merscallus Hussum adeunt, illumque denuo hortantur, ut errores suos revocaret, vitae suae consulturus.“ Hist. Eccles- Fleuri (continuator) t. 26. p. Í32. C’ est donc 1’ empreur, et non le concile, qui le livra aux magistrats de Constance. Et Jean Huss et Jérôme de Prague furent exécutés, non pas parce que leur doctrine était hérétique, mais parce qu’ elle était séditiuse, qu’ elle avait causé des troubles et des violence, et que Jean Huss voulait continuer à la prêcher.“ Le catholicisme vengé des assertions de la Philosophie, et du Protestantisme par J— B. Bernard. Paris 1842. p. 130. *) V. ô. Munkálatai a p. n. p. magyar isk. X. k. páibeszéd az inquisitioról XI. I. 2) Es gab noch nie einen Ungläubigen, der nicht zu vor der Sklave irgend einer Leidenschaft gewesen wäre,
