A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Sz. Bernárd életrajza, és

18

Szent hévvel, s kitörő lelkesedéssel előbb rokonit, majd barátit kisérté meg hasonló elhatározásra bírni, s szava nem lett a pusztában kiáltónak szava; mert isteni kegyelem segedelmével működött fáradhatlanúl kedveltjei örök üdvén, innen előbb Galdrik nagybátyát, majd másokat is rokoni, s baráti közölmegnye- re részére. Különösen pedig matisconi Hugo barátját. Ez hallván sz. Bernárd elhatározottságát sírt, mert hőn kedvelt barátja meghalt,—igen, meghalt a világnak, hogy lelkének élhessen; sírt, s kesergett a világ álfényétől elkábitott barát, de keserűsége csak hamar örömre változott; mert a tévedett, de még egészen meg nem romlott szív hajlott az őszinte baráti kérelemre , s földi javait megvetvén a már 30at haladók számához csatlakozott, kik a 22 éves köz-tiszteletű ifjúval 1113ban a cisterci zárda csendes magányába vonulának. — Nivardus legifjabb testvérük még ekkor a gyermek kor ártatlan örömeit élvezte, s bár nem tudta fölfogni; sejtette még is testvérei szerencsés választásukat; mert Guido első szülöttnek, midőn ez távozásukkor önkénytelen fölsohajta: „Nivarde földi birtokunk reád marad!“—igy válaszolt: Hát nektek menny, s nékem föld jut osztály részül? ez nem igazságos megosztozás ! S csakugyan nem sokára ő is testvéreit követte, később atyjok, s Humbelina nő testvérük is.

A csendes magányban elzártan ájtatoskodó ifjú szerzetest, vagy angyalt szemlélni mindegy vala; páratlan buzgósága, mellyel társaiét is neveié, s lelkesítő angyali méltóságot kölcsönözének a szigorúbb sanyargatások által elhervasztott alaknak; a hosszas böjt, szünetnélküli foglalatosság igen megfogyaszták erejét, s betegséget okozának.

Az érdem jutalom nélkül sokáig nem is marada. Mert István a zárda apátja méltányolni tudván Bernárd feddhetlen életét, és csiiggedhetlen munkásságát, őt az általa ujonan épitetett clara-vallis zárda főnökévé s apátjává nevezte ki, hogy példás életével