A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Sz. Athanasius beszédje az eretnekek ellen
13 hírnök, a menydörgés fia, az egész embert jelentvén nyíltan mondja : Kezdetben valu az Ige, s az Ige Istennél vala, s Isten vala az Ige. Ez vala kezdetben az Istennél Mindenek ő általa lettek, és v nélküle semmi sem lett, valami lett '). És ismét az Űr : Szomorú az én lelkem mind halálig 2). Kihez tartozik azon szó, az Ige-istenhez-e? Koránsem. Isten az Ige nem háhorodhatik föl: és ki a fölhábo- rodások lecsillapítására jött, az a szót, maga ejtette-e ki, vagy a testnek tulajdonítod azon szót? Hibázol: ugyanis a test magától mozdulatlan, ha csak lélek nincsen benne. Továbbá nem hallod-e Mózest: Mutasd meg nekem a te dicsőségedet ? 3). És legottan felele az Űr: Nem láthatod az én orczámat, mert nem láthat engem egy ember is élvén 4). Miután pedig a test koporsóba tétetett volna, az istenség egyedül hogyan szállott alá a poklokra, a lelkek megmentésére? Hiszen ekkép inkább vesztükre, mint megmentésükre szállott volna alá. Mert egyedül az istenséget , élve egy ember sem láthatja ; szükséges volt tehát, hogy a lelkek csak lélek által mentethessenek meg. És ismét az Űr : A jó pásztor az ő életét adja juhaiért5). És : Én vagyok a jó pásztor 6) És ismét: Vagyon hatalmam annak (lelkemnekj letételére, és vagyon hatalmam annak isméti fölvételére 7). És az angyal által megintett Józsefnek, hogy Egyiptomból térne vissza, mondatott: Kelj föl és vegyed a gyermeket, és annak anyját, és eredj Izrael földjére, mert meghaltanak, kik a gyermek lelke után leselkedének *). íme a szent írásban a jó s emberszerető Ige-istenről azon bizonyság, mellyből láthatni, hogy Ő az egész ember szabadítására, el*) János I 1—4. — *) Mái. XXVI. 38. — 3) Móz. II. kön. XXXIII. 18. — “J Móz. II. kön. XXXIII 20. — s) Ján. X. 11. — fi) János X. 14. — János X. 18. — ») Mát. II. 20.
