A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
A kereszt - A bűnöshöz
264 A szerényke rózsa keblét Köszöntve tárja fel, Víg korányi szürkületben Ha nap sugara kel. Minden áldja éltetőjét Köszönve bő kegyét, Hangoztatja szerte minden Mint tudja, —szent nevét. Csak te bűnös, csak te nem szólsz Békítő hangokat Istenedhez, s nem röpítesz Buzgó fohászokat.! Jöjj, — az édes Üdvözítő — A szent szülött kiált: ,Térjetek meg4!., és az égben Örök bérrel kínál. Jöjj, — és hívó Istenednek Tárd föl szűd rejtekit, Nem kívánja ő halálod Csak róvd le bűneid. Mert nem — ,Ö nem jött Ítélni Ki bűnbe tévedett; Fölkeresni, s üdvözítni Jött Ó mi elveszett.4 Téij hozzá, s mond: Üdvözítőm! lm elveszett fiad Esd kegyelmet, üdvözítsd őt Önérdemid miatt. Nyújts malasztot, és szilárdul Hitem, s szeretni vágy Téged e szív, és reményem Örökre el nem hágy.
