A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Aphorismák a christianismus ugyanazonsága fölött

115 ben, hogy az elesett emberi nem megváltója s üd­vözítője legyen. A kér. religio Isten müve, s igy tanai, lényege változásáról gondolkodnunk sem szabad. — Kérdezzük a történetet. Ez az élet és tudományok nagy tanítója Jézus egyháza fölött lebegő, az igazságot megőrző s a tévelygést eltávolító isteni gondviselésre tanit minket, s kezeskedik arról, hogy Jézus tanítása még mindig ugyanaz. Nem rablá el idő, nem változás dogmáinak értékességét, erejét. Országok és népek enyésztek el; de nem Jézus egyháza, nem az Istennek eme, örö­kös sziklaalapra épített vára. Örökké eleven, változat­lan szépségben, rendeltetéséhez hűn életet s áldást a világ minden részeire szórva, a fölötte tornyosuló ko­mor felhőket oszlatva áll ő főn a mennyei város hű képe. Ezen igazság bebizonyítására szabadjon a chri­stianismus- vagy Jézus egyházának sorsát a történet­ből kiemelnem. I. A christianismus legnagyobb ajándok, mellyet föld égből nyerhete. — Az isteni kinyilatkoztatás su­garai még csak gyönge, kétes fényt árasztottak. Val­lási tekintetben csaknem mindenütt a legvastagabb tu­datlanság, nyomában babona, hitetlenség s határnél­küli erkölcstelenség uralkodott '). A legműveltebb nem­zetek polytheisták voltak, faragott istenek, csillagok előtt Indítanak térdre, sőt állatokat és növényeket is istenek gyanánt tiszteltek 2). 0 Rom. I, 24—32. — 2) V. ö. Juven. Sat. 15. Porrum et Caepa nefas violare et frangere morsu. 0 Sanctas gentes, quibus haec nascuntur in hortis Numina Horaf. Sat. VIII. Oiim truncus eram ficulnus, inutile lignum Quum faber, incertus scamnum, faceretne Priapum; Maluit esse Deum. Cicero mondja: tantum fuisse errorem, ut perniciosis etiam rebus non modo Deorum nomen tribueretur sed etiam Sacra constituerentur. Lib. II. de Nat. Deor. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom