Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)

Elidősülési könyve az eretnekek ellen

gó készség , szerény járás, egyházi egység és minden Istené.

XLIII. Ezen bizonyítmányok tehát, mellyekből kiviláglik, hogy a mi fegyiink szorosabb, az igazság kivívására szolgálnak: mellytől eltérni senkinek sem tanácsos , ki megemlékszik az utolsó Ítéletről, hol mindnyájunknak elkerülhetetlenül meg kell jelennünk ‘Krisztus ítélőszéke előtt, s számot adnunk kiváltképen a hitről. Mit fognak tehát mondani, kik ezen Krisztus által szűzen általadott hitet megszeplősítendik ? majd arra hivatkoznak, hogy ő s az ő apostolai nekik soha sem jövendölték meg a hamis tanitmányok támadandását, se nem parancsolták keriilésöket, és utalásukat. Magokban keressék inkább a hibát mint azokban, kik minket annyival előbb óttak. Ezekenkivül liivatkozandanak az eretnek tanítók tekintélyére; főkép hogy ők tanjok hitelét megerősítették, halottakat föltámasztottak, betegeket gyógyítottak, a jövendőket megjelentették, úgy hogy méltán tartatnának apostoloknak. Mintha nem volna megírva, hogy jő vendnek sokan , kik legnagyobb csudákat is fognak tenni, a veszedelmes tanitmányok hamisságának oltalmára. Tehát bocsánatot érdemlenek: a kik pedig megemlékezvén az Ur és az apostolok tanításáról a hitben állandóan megmaradnak, kétes, nyernek-e bocsánatot, mivel az Ur azt mondja: megjövendöltem hogy támadan- ' danak hamis tanítók nevemben, meg a próféták és apostolok nevében is; s nektek megparancsolám, hogy híveimnek ugyanazt hirdessétek : egy evangéliumot és azon egy tant bíztam apostolaimra; de minthogy ti nem kivétek, később azokban némellyeket megváltoztatnom tetszett: megígértem a föltámadást, a testét is ; de meggondoltam, hátha nem teljesíthetném: szűztől születtem ; de később ez nekem illetlennek látszott: Atyámnak mondám azt, ki a napot és esőt teremtette: de más jobb atya fiává fogadott engem; megtiltottam néktek az eretnekekre hallgatni; de hibáztam. Hlyeket forgatnak el-