Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Beszélgetés az igaz religioról Fénelon s Ramsai közt
15 nye nélkül a jelen szerencsétlenségek minden nemeinek, s jövendőre a hazudságboszuló Isten igazságának csupán azért tegyék ki magokat, hogy soha sem történt dolgoknak saját szemeikkel láttát s füleikkel hallottát vitathassák: illy önzéstelen szeretete a gonoszság és csalárdságnak sehogy sem férhet meg az emberi természettel; legkevesbbé pedig olly férfiakban, kik teljes életükben a legfünségesb morált tanitották s gyakorlották. „Látni-e az igazság e hármas jellemét bűvészek meg csalók, például, egy Apollonius vagy Mohamet úgynevezett csudáiban? Ők ugyan fitogtathattak némi műveleteket nézőik ámítása, mutatása, kelepczéjökbe kerítése végett. De müvelének-e olly nyilvános, olly tanuk által szemlélt, olly tiszta erkölcstan behozására czélzó tényeket? „Mózes vallása, ha a kereszténységhözi viszonyáról eltekintvén csak magában veszszük, politikáról lehetne gyanús. Lehetne mondani, miszerint ő az egyptusi bűvészeket, kik rendkívüli tetteinek egy részét utánozták, mesterségükben csak fölülmulá. De Krisztus reli- giójában űrügy nincs hitetlenségre, politikának nyoma sincs emberi érdeknek árnyéka sincs. A csudák a törvényhozónak isteni küldetését bizonyítják, törvényének tisztasága pedig azt mutatja meg, hogy csudái szemfényvesztések nem voltának. Ha valamelly törvényhozó az embereket , hatalmába éjtendő, hamis csudák által rászedni s hiedékenységökkel visszaélni akar: valljon olly relígiót kohol-e, melly az egész embert lerontja, önmagától elidegeníti, az én bálványzatát földulja? ollyat-e melly Isten iránt nagyobb szeretette kötelez, mint önmagunk iránt, és minmagunkat is egyedül Istenért engedi szeretni ? S lám, illy szeretetet követel Jézus tőlünk nem csupán mint kellő bódulatot az isteni törvény iránt, hanem mint boldogulásunk szükséges föltételét. „Minthogy e földön igen kurta pillanatig tartó számkivetésben létezünk , Krisztus azt kívánja hogy ez éltet létünk gyermekkora gyanánt tekintsük, s mint egy sötét
