Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
A catholicismus ügye Orosz és Lengyelországban
296 te ismét össze, melly 150 évekeu át tartott, ekkor Cae- rularius Mihály konstantinápolyi patriarcha hékétlen egy ember a római pápa primátusát feszegetve megszaggatta s később széttépte. 1054-benPéter antiochiai patriarchá- hoz írt levelében a római egyházat 17 pontról vádolja. A római püspök, állítá ő, egyedül azért jutott primátusra; mert a kereszténység első századaiban Róma a római birodalom fővárosa volt, most Konstantinápoly a főváros tehát az ennek patriarcliáját illeti, Róma pedig az igaz hittőli eltérésének biinliödéseül barbár járom alá jutott. A görög elszakadás a sz. Lélekrőli tanra, és némelly fe- gyelemi tárgyakra vonatkozik. A görög császárok több ízben megkísértették az isméti egyesülést, de mivel a szándok nem volt tiszta és valódi; hanem hogy a törö- kökkeli küzdésükben nyugattól támogattassanak, igyekezeteik sikeretlenek maradtak. A kelet növekedő feszültsége végre 1473. kitört, ez évben a görög császár a konstantinápolyi patriarcliával Olaszországba utazott hol a pápa Ferrárán zsinatot gyűjtött össze, melly 1439. a liarapózó mirigy miatt Florenzbe vitetett át, itt annyira értekeztek; hogy a keleti és nyugati egyház között a r dogmákra nézve semmi elütő sem maradt, és mind a két rész az egyesülésre alá irta magát. Azonban a hazatérő görögök között megliasonlások ütöttek ki, mellyeknek kiegyenlítését a hatalmasan előre nyomuló török erő le- hetetlenítette, és igy az eddigi munkás fáradozások gyü- mölcstelenekké váltak. A történetek vezérfonala szerint tehát kitűnik: hogy a görög-szakadás a sardikai zsinatban vette első, századok után vég elszakadást termő csiráját; hogy az igényelt méltóság, Illyria és Bulgaria végett történt vias- kodások, a hitbeli eszelős súrlódások, Olaszhonnak politikai elválása a keleti császárságtól, a békéden és dicsvágyó konstantinápolyi pátriárkák által, mint föltett gőgös czéljok kivívását eszközlendő alkalmak ragadtattak meg. „A hitben, legalább a dogmák lényegében mondja Schlegel Friedrich a két egyház mindenkor megegyezett,
