Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)

Abeilard s a tanjai által okozott theol. s polit. mozgalmak

119 erőszakolt és éretlen születése által czéltévesztéssel és elfajzással fenyegetődzék. A politikai szabadság korsza­ka elkezdődött; azt elnyomni többi nem lebete, de nem is kelle; azonban az egyház, a népek ezen égi gyámanyja, annak folyamát igazgatni, határait kiszabni akará. Fran- cziaországban p. o. a nagy közönségek már összeala­kultak; a papság a fölszabadulás e mozgalmát, midőn az egység ösvényén és a hatóság befolyása alatt történt, pártolá; ellenszegült azonban akkor, midőn az ember cselekvőségi viszketege , a gondviselés lassú mentét nem tűrve a népek érlödését mintegy megelőzvén új jo­gok gyakorolliatását pártiités és erőszakoskodás utján követelte. Veszélyes volt ez időpont és fölötte súlyos; mert az egyház egységének a különböző politikai alkot- ványokbani fönlartása forgott szóban, úgy nem külön­ben a szabadságot is kelle megszentesíteni a nélkül, hogy a tekintély fülforgattassék. Ebben állt a kényes föladat, mellyel e század mind elméletileg mind gyakor­latilag foglalkozék.s mellyetaz események már már meg- oltlának. Rómában az elmék még hajlandóbbak valának a rationalista tanok életbe léptetésére, mint bárhol egyé- biitt. Az olasz háborúk, a pápaság és birodalom közt létezett hosszas viszályok, az egyházszakadás, melly az egység helyreállása után is fönmaradt az elmék közt; szóval mind ezen vitatkozási és ellenzési elemeknek csak tényleges tanításra volt szükségük, melly azokat forrongás­ba hozza. A politikai kérdések, bátor a fegyverek éle által többször vágattak ketté , elméletileg azonban nem döntettek el, s midőn most az emberi ész kínálkozott megoldásukra, aggodalmat gerjesztő viszhangra talál­tak. — Az ki a politikai rationalismust, mellynek elvei a XVI. században újólag rázkódtaták meg a világot, és a XVIII-ban liberalismus, nevezet alatt terjesztettek el — Bresciai Arnold, Abeilard theoriainak buzgó pártosa volt. Az újabb történetírás ugyan tán igen is nagyítva adja elő Arnoldnak e század eseményeiben játszott sze­repét, ő mindazáltal mindig igen ritka tünemény« sze-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom