Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Abeilard s a tanjai által okozott theol. s polit. mozgalmak
105 tárgyak, kivált a phllosophiában, olly mozgalmat annyi elmék közt? hogy csödithetének össze annyi tanítványt? mert egykoni írok hizonyitmánya szerint a hallgatóknak tartomány,minden kor s rangbeli hihetetlen sokasága követte e hires tanítót, mindnyájan szenvedélyesen buzogtak tanitmánya mellett; ezerenkint indultak utána Melun, Corbeil, Saint Victor, Paris, Saint Denis várasokba, várakba, pusztákba, szent Genofeva hegyére nem volt akadály melly őket föltartoztathatá a vendégházak alig fogadhatták be. Nem csak Paris lakóitól telének meg a kolostor öblös termei; angolok, rómaiak, olaszok, németek, svédek és dánok tömegenkint találkoztak köztük ; mindezek számát legkitűnőbb férfiak öregbítek ; s mindnyájo- kat megbűvölték leczkéi e merész tanítónak. Honnét eredt e népszerűség ? Mikép gerjeszthetének e finom dialectical kérdések illy általános figyelmet, illy szenvedélyes ragaszkodást? E rejtélyt nem nehéz megfejteni; megmagyarázzák azt az emberi természet hajlamai. Abeilard korának embere volt; benne századajellemképének egy része tükrözik vissza, ez pedig a függetlenségnek szelleme melly ekkor különféle alakban forrongott a sokaságban s egy magasb törvény jármát lerázta. Abeilard a haladást emberi erő által akará eszközleni, valamint ugyan azt szent Bemard Isten hatalma által akará létesülve látni. A hit kötelességétől felmentetni, mielőtt az ember a hit tárgyát, megfoghatná; vonzó; s a tudományi elbi- zottságnak kedvező ösvény volt, az emberi gőg dicsőséget látott abban, ha a religio dogmáit az ész törvényszéke elé idézhette , s azokat megitélheté, s helyben hagyhatá. — ') Maga írja viszályainak történetében, hogy kísérete olly nagy volt „ut nec locus hospitiis nec terra sufficeret alimentis (19 lapon.) Nulla terrarum spatia, mond egy más iró, nulla montium cacumina, nulla concava vallium ect. quominus ad te properarent retinebat. (Epistola ad Abeilard. in opp. eiusd. p. 218) ltemota Britannia, Adegavenses, Pictavi, Vascones, et Hiberni , Normannia, Flandria, Teutonicus et Svevus, praeter cunctas Parisiensium civitatem habitantes etc. (ugyan az).