Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Abeilard s a tanjai által okozott theol. s polit. mozgalmak
lard meg Helolssza kalandjai bizonyára nem érdemlik a história tisztelet czimét. De midőn azon férfin, kit szenvedélye megbuktatott, kora legnagyobb capacitásának, s joggal, bireszteltetik el; midőn ez önmagát tartja az ész apostolának, s állítja, bogy a hitnek sarkalatét az ész elveire akarja rakni; talán nem leeml hasztalan az illyetén talapzatnak szilárdságát megvizsgálni, és azt a gyakorlati élet próbakövei szerint megböcsiilni. Az emberi elme szemléleti tehetségei meg gyarlóságai egybevetve nem csekély jelentőségű leczkét adnak a világ bölcselőinek. Bár ne kerülnék figyelmüket! Abeilard 1079-ben Palais helységben, közel Nan- tesliez, Bretagneban született. Mondják, hogy szülei jövendő ékesszólásának előérzetében adák neki a melltől — francziául abeille — kölcsönzött nevet. E jóslatot ő igazolni látszott. Csudálatra méltó észfinomsággal s a tudományosság olly fokával, melly őt a szent és profán Írókkal megbarátkoztatá, párosult könnyű előadása őt kora legliiresb tanítói sorában jókor az első rangra emelte. Személyének kiiljelességei még növeszték talentuma hatalmát; termete magas, tekintete szellemdús, járása nemes és büszke volt, arczvonásai férfias és kellemes jellemnek. Tanulmányi pályáját két hires mesternek , 8 előbb ugyan Roscelin, nominalista, ezután Champeauxi Vilmos realista alatt végezé. E két rendszerek sokféle árnyék- lataival egyiitti rajza nem férne abroszunkra, s egyébként sem kecsegtetné ez egyszinü kép az olvasónak szemeit. Azért is csak nagyjában adandjuk elő az egész középkoron át eltartott iskolai versenygést; ki fogjuk t. i. jelelni az említett két iskoláknak egymástól eltérő pontjait. A re- alismus azon platói tannal volt rokon, melly az eszmék valóságát az az: az eszmények — ideálok — tárgyilagos és állandó létezését megengedte. A nominalismus ellenben Aristoteles nyomain haladva s az eszméket elvont képzetekkel (notions) zavarván össze, tagadá az eszmények valódi léteiét, s azokat puszta szóknak állította
